Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 14. hétfő (187. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
2403 tekintetében is nagyon fontos, hogy a nyelvünk egy rendkívül jó jelzőrendszer ennek követésére, illetve a változások kimutatására. Az identitásunk tekintetében a nyelv azért is fontos, mert ha a nemzeti identitást egy természetszerű értéknek tekintjük - márpedig mi, jobbikosok annak tekintjük , akkor annak elengedhetetlen összetevője a nyelvünk, és ezt védenünk kell, a nemzeti identitásunkat a multikulturalizmussal szemben. A Magyar Tudományos Akadémia létrehozása is azért történt anno, mert a magyar nyelvet és a hagyományt akarták mívelni ebben az intézményben is, és tudnunk kell, tisztában kell lennünk azzal, hogy a jó nyelvhasználat az egyéni és közösségi sikernek is alapja lehet. Ilyen tekintetben fontos eszközei lehetnek a jó nyelvstratégiának a presztízstervezés, hiszen bár a világban van körülbelül hatezer nyelv, csak néhány tucatnyi az, amelyen mindent ki lehet fejezni. A magyar egy olyan nyelv, amelyen mindent ki lehet fejezni, ez a nyelvek között egy óriási presztízsértéket jelent, és a nemzeti identitásunknak és kulturális értékeinknek is meghatározó összetevője ez a tényező, hogy a magyar egy ilyen nyelv. Számos gazdasági példa is lehetne arra, illetve ösztönözhetnén k a cégeket, hogy akár határon túlra kiterjedt hálózatokban, mint amilyen például a MOLnak, az OTPnek van, előnyben részesítsék a magyarnyelvhasználatot. A határon túli magyarok esetében a magyar nyelvűek lélekszáma körülbelül 2060ra akár meg is szűnhe t, mert körükben az asszimiláció, illetve a vegyes házasságok miatt még gyorsabb a fogyás, mint a csonkaországi területeken, kiemelten kellene figyelni arra, hogy a kétnyelvű családok számára akár kétnyelvűen, de gyerekkönyveket elérhetővé tegyünk magyar n yelven is. Nincsen erre állami stratégia, nincsen erre vonatkozó tervezés. A Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum tagja vagyok, amely a nemzeti tehetségprogramot és az abban megvalósuló projekteket állítja össze, és ennek keretében sikerült elérnem azt, hogy kifejezetten anyanyelvhasználattal, anyanyelvműveléssel kapcsolatos programokra is különítettünk el egy összeget, de magában a kormányzati előterjesztésben ez sem szerepelt. Különösen fontos beszélni a média nyelvhasználatáról és arról a szakmai szín vonaltalanságról, ami a közmédiát az utóbbi években hatalmába kerítette. Sajnos, egyre több beszédhibás, egyre több magyartalanul fogalmazó műsorvezetővel, bemondóval találkozhatunk a közmédia esetében is. Éppen ennek az állapotnak az orvoslása érdekében k erestem meg a Montághbizottság elnökét, akivel sikerült is egy találkozót lefolytatnom; ő maga is egyébként elégedetlen volt a helyzettel, és azt mondta, hogy csak néhány hónapja indult el újra az a munka, amely lehetővé teszi ezen a területen is a színvo nal növekedését. A demográfia pedig mindennek az alfája és ómegája, hiszen ha nem születik elég magyar gyermek, akkor hiába beszélünk magyar kultúráról, magyar nemzetstratégiáról, magyar nyelvről, ha nincsenek magyar gyerekek, ha nincsen, akinek továbbadju k akár a nyelvünket, akkor nem érdemes semmilyen kulturális missziót támogatni, illetve elkezdeni. A felszólalásomat pedig Kosztolányi Dezső egy idézetével szeretném zárni, amely legjobban fejezi ki meglátásom szerint a magyar nyelv értékét: „Az a tény, ho gy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.” Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Szabó Lá szló államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon örülök az ön felszólalásának, valóban egy ége tő problémáról beszélt, és azt kell mondjam, hogy az ön által felsorolt ötletek, célok
