Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2311 a hibájából adódott a probléma, kinek a hibájából van ma itt ez a törvényjavaslat. Miért kell kijavítani egy olyan törvényt egy ilyen törvényjavaslattal, amelyet 2015ben fogadtunk el, alig több mint egy évvel ezelőtt? Nagyon jellemző a Fidesz törvényhozására, törvényhozási programjára az, hogy nagyon fontos kérdésekben egyrészt egyéni képviselői indítványra adják be a törvényjavaslatokat - elsősorban azért, hogy n e kerüljenek a megfelelő szakmai szervezetek elé szakmai véleményezés szempontjából, hanem egyből be tudjanak jönni a parlamentbe, és azonnal tudjanak dönteni , másrészről pedig ezek a törvényjavaslatok abszolút előkészületlenül jönnek be, valakik céljána k az elérése érdekében, általában ezek egyéni gazdasági célok elérése érdekében jönnek be ide a plenáris ülésre. Ez is hogyan került ide? Előttem szóló képviselőtársam már említette, hogy 2015 nyarán rendkívüli ülés keretében volt az általános vitá ja, volt róla a döntés; nagyon gyorsan került ide, igazából meg se lehetett tudni annak a valós indokát, hogy vajon miért kerül ide most, miért ilyen hirtelen kell róla szavazni. Az ellenzéki pártok ezt a törvényt nem is szavazták meg, valamennyien ellenez ték az akkori törvényjavaslatot. Hogy miért ellenezték, ennek is nagyon nagy jelentősége van. Azért ellenezték ezek a pártok, mert nem akartuk azt, hogy hirtelen Magyarországon az akkreditált szervezetek vagy amelyek a jövőben akkreditált szervezetekké aka rnak válni Magyarországon, azoknak az akkreditálása Magyarországon lehetetlenné váljon, vagy csak jelentős pluszidőráfordítással és nagyon jelentős költségráfordítással külföldön tudják akkreditálni a saját szervezetüket. (12.40) Hogyan is jön ez így össz e? Az akkori javaslat, amely elfogadásra került kormánypárti képviselők támogatásával, megszüntette azt a tanácsot, amely addig létezett ezen a területen. 1995ben került felállításra a Nemzeti Akkreditáló Testület, a NAT, amely rendelkezett mindenfajta jo gosítvánnyal, amely az Európai Unió és Magyarország közötti viszonylatokat rendezte. Tehát ez a Nemzeti Akkreditáló Testület rendelkezett jogosítvánnyal, hogy az Európai Unió területére ezt az akkreditálást kiadja, akkreditálja a magyarországi szervezeteke t, és ezeket az Európai Unióban mindenütt elfogadták. Na, hát ez került szinte indok nélkül, egyik pillanatról a másikra hatályon kívül helyezésre. Ráadásul itt nem az a probléma, hogy ez megtörtént és államosították a korábbi szervezetet, ezt az akkreditá ló testületet, ami egy köztestület volt, ezt államosították 2016. január 1jével, nem is ez volt a nagyobb baj, a nagyobb baj az volt, hogy végre lehete hajtani. Ha ez a többségi akarat, a demokráciában mindenkinek tudomásul kell vennie a többség akaratát . A FideszKDNP nyilván rendelkezett a többséggel, a kormány megteheti, hogy ezt megszünteti. De hogyan? Nem észszerűtlenül, nem egyik napról a másikra, hanem megfelelően elő kellett volna készíteni. Miért nem volt megfelelően előkészítve? Azért, mert 2016 . január 1jével nem volt olyan szervezet Magyarországon, amely ezt az akkreditációt Magyarországon megcsinálhatta volna, és jelen pillanatig nincs is. Lepsényi István államtitkár úr mondta el, hogy nagy az öröme, 2016. október 6ától megkaptuk ezt a jogot . Ez egy részleges jog, valóban, bizonyos részterületükre már a hatóság, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság megkapta ezt a jogot. De ebből is látszik, hogy tíz hónapon keresztül senkinek nem volt jogosultsága, hogy ezeket az engedélyeket kiadja. Hogy ez mit jel ent számokban? 628 akkreditált szervezet volt 2015ben, amikor ez a törvényjavaslat benyújtásra került, hogy kerüljön megszüntetésre az Akkreditáló Testület. Amikor ez benyújtásra került, abban a pillanatban tehát 628 akkreditált szervezet volt, amelyek kö zül 163nak járt le 2016. évben a minősítése. Tehát lejárt ennyinek a minősítése, gyakorlatilag az összes szervezet egynegyedének lejárt a minősítése, és ezt tette kockára a kormányoldali többség, a Fidesz és a KDNP, hogy ezek a cégek ne tudjanak az Európa i Unióba beszállítani, vagy jelentős nehézséggel tudjanak hozzájutni a megfelelő minősítéshez, hiszen Magyarországon nem szerezhető meg ez az akkreditációs minősítés, ezért nekik Németországba, Ausztriába, más EUs országok akkreditáló szerveihez kellett f ordulniuk, csak onnan lehetett beszerezni ezt. Ezért kockára tették ezeket a
