Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2304 kerültek, amilyenbe kerültek, ot t van az államosított magánnyugdíjvagyon, ott van az oktatás, a közigazgatás finanszírozása és helyzete, a köztisztviselőknek a bére, az egészségügynek a finanszírozása, az orvosok, az ápolók, a gazdasági és műszaki munkatársak bére, nem utolsósorban pedig a betegek helyzete. Ők azok, akik megfizették az árát ennek a felminősítésnek, de a leminősítés 2011. november 24én volt. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem önöket, kíváne még valaki élni a felszólalás lehet őségével. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Államtitkár úr kíváne reflektálni? Parancsoljon, Banai államtitkár úré a szó. BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériu mi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vitában több olyan észrevétel elhangzott, amely, azt gondolom, hogy csak áttételesen kapcsolódik az önök előtt lévő törvényjavaslathoz, mégis szükséges rá reagálni. Szakács képvisel ő úr úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslattal tovább csökken a parlament ellenőrző szerepe. No, én ezt a szándékot, ezt a rendelkezést a benyújtott törvényjavaslatban nem látom, illetőleg képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a költségvetés végrehajtása tek intetében a kormány mégiscsak a parlamentnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ez utóbbi megállapításával maximálisan egyetértek, és engedje meg, képviselő úr, hogy arra hívjam fel a figyelmet, hogy azért 2010 előtt számos esetben láttunk olyan költsé gvetésvégrehajtást, amely azt eredményezte, hogy az Országgyűlés által elfogadott költségvetéshez képest több száz milliárd forintos eltérés volt, nem egy alkalommal, több alkalommal. Pontosan tudjuk, hogy milyen hiány- és adósságszámokat produkált Magyar ország, és pontosan tudjuk, hogy ezek milyen viszonyban voltak az eredetileg az Országgyűlés által elfogadott költségvetéssel. Azért e tekintetben én jelentős változást látok 2010 után. Most a számok mellett, engedje meg, képviselő úr, hogy arra is felhívj am a figyelmet, hogy a mindenkori kormánynak - a mindenkori kormánynak , függetlenül attól, hogy milyen támogatottságú, az Alaptörvény és a stabilitási törvény értelmében nemcsak egy zárszámadást kell készíteni, hanem év közben, a féléves adatok alapján, a költségvetés bevételi és kiadási számai alapján az Országgyűlés illetékes bizottságának, illetőleg a Költségvetési Tanácsnak beszámolót kell készíteni arról, hogy az Alaptörvényben lefektetett adósságcsökkentési cél tude teljesülni vagy sem. A ma hatály os jogszabályi rendelkezések értelmében, hogyha a féléves beszámoló alapján a kormány úgy látja, hogy az eredetileg lefektetett adósságcsökkentési cél nem teljesül, akkor köteles a költségvetési törvény módosítását az Országgyűlés elé vinni. Ez egy olyan ú j kontroll, amely 2010 előtt nem volt része a magyar jogrendnek, és amely kontroll értelmében a kormánynak nemcsak a zárszámadáskor, hanem a költségvetés végrehajtása során is be kell számolni a parlament részére. Képviselő úr azt mondta, hogy túl nagy a k öltségvetési mozgástér, és a kormány túl nagy összegekről dönthet szabadon. Való igaz, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetési keretek között - hangsúlyozom: a keretek között - a kormánynak átcsoportosítási jogosultsága van. Amikor Varga Mihál y miniszter úr arról beszélt, hogy a 15 éve nem látott kedvező költségvetési helyzet alapján új, a gazdaság élénkítését célzó kiadásokra tesz javaslatot, akkor azt mondta, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetési kereteken belül - a látott kedv ező pozícióra tekintettel - úgy lehetséges többletkiadás teljesítése, hogy egyúttal az Országgyűlés által elfogadott adósságcsökkentési szabály és hiánycél tud teljesülni. Itt felhívom a figyelmet arra, hogy Varga Mihály miniszter úr nemcsak arról beszélt, hogy a gazdaság élénkítésének érdekében milyen új kiadásokat fog javasolni, hanem arról is, hogy az Országgyűlés által elfogadott idei, 2 százalékos GDParányos hiánycélon belül lehetséges új
