Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2301 Én azt gondolom, hogy legalábbis ezt jelentős befolyáshoz kéne kötni, hiszen akkor fog az önk ormányzat helytállni a cége kapcsán. S az is ezzel kapcsolatos dolog, hogy nagyon sok esetben - valljuk be önkritikusan , amikor már az önkormányzatok hitelfelvételét önök szabályozták és megregulázták, akkor bizony elelbújtattak bizonyos ilyen ügyleteke t egyes cégeknél, és ha most a 100 százalék kapcsán nincs e tekintetben pontosítás, hogy hogy is gondolja ezt a kormányzat, és ez a rész marad, akkor bizony ez a lehetőség továbbra is fenn fog maradni az önkormányzatoknál. Tehát ha valaki 99 százalékos tul ajdonosa egy közműszolgáltató cégnek, akkor már gyakorlatilag korlátlanul vehet föl hitelt? Ebből a szövegből ez tűnik ki számomra, és ez nagyon nem jó irány. Az, hogy az MNV Zrt.vel kapcsolatos ingatlanfejlesztés és vásárlás kapcsán ezentúl - ez már kor ábban is elhangzott - az államháztartásért felelős miniszter egyszemélyi döntése lesz csak, hogy mire költ és milyen nagyságrendben, szerintünk is az átláthatatlanságot fogja erősíteni, és bizonyos felelőtlenségekre is ad majd lehetőséget. A következő lény egi pont a Kincstár, az önkormányzat és a bírság problémaköre. A kormányhivatalok törvényességi felügyeleti eljárásuk keretében kiszabhatnak bírságot, igen széles körben tudnak kiszabni ilyen típusú bírságokat, és ezt a Kincstárba kell aztán befizetniük az adott önkormányzatoknak. Ez az a pont, ahol - ahogy mondtam az előző napirendi pontnál is - bizony én azt gondolom, hogy egyes tekintetben ez egy történelmi jellegű törvénymódosítás, mert még soha ilyen szövegezéssel nem találkozhattunk korábban az önök á ltal benyújtott törvénytervezetekben, ahol elismerik, hogy azért következhetett be valamifajta hiányosság - mondjuk, önkormányzatnál vagy bármilyen költségvetési szervnél , mert egyszerűen nem tudják a létszámkereteket feltölteni, aminek az az oka, hogy h iába van elismert köztisztviselői létszám, ez az egyik oldalról rendkívül kevés, másik oldalról pedig feltölthetetlen. Ilyen például a pénzügyes kollégák kérdése. Miért is van ez? Azért, mert a köztisztviselői bértábla alapján adható juttatás, illetmény ol yan kevés, hogy ilyen végzettségű kollégák egyszerűen nem mennek el dolgozni. Nem mennek el dolgozni önkormányzatokba, hiszen a cégeknél, tehát a magánszférában ennek a többszörösét alapból megkapják, és eszükben sincsen ezért valamifajta szolgálatból, saj át magukat megrövidítve, állami tisztségviselőnek vagy önkormányzati köztisztviselőnek lenni. Én azt gondolom, ez egy nagyon komoly önbevallás, amit itt önök leírtak, hogy azért nem tudnak bizonyosfajta kötelezettségnek önkormányzatok eleget tenni, mert eg yszerűen az önök által egyébként folytatott gazdaságpolitika miatt gyakorlatilag ilyen nagyságrendű problémákkal küszködnek. Kistelepüléseknél, kisebb önkormányzati hivataloknál ez most már hatalmas probléma. Van olyan település, ahol a jegyzőnek van olyan pénzügyi végzettsége, hogy egyébként pénzügyi osztályvezetői feladatokat is el tud látni, ezért a munkateher az ő esetében sokszorozott, mert egyszerűen máshogy nem tudják ezeket a feladatokat ellátni. Embert nem tudnak fölvenni, és hozzáteszem, ez még cs ak nem is annyira kis település. Egyszerűen nincs ember a feladat ellátására. Államtitkár úr, ha és amennyiben önök nem hajlandóak ehhez a szektorhoz hozzányúlni úgy, hogy akár a köztisztviselői alapilletményt rendezik, és nem úgy, hogy az attól való eltér ítést az önkormányzatoknak a saját bevétel terhére lehetőségként biztosítják, hanem úgy, hogy az állami költségvetés azt mondja, hogy a 38 650től tíz év után most már eltérünk, és legyen ez, mondjuk, 45 ezer forintban megállapítva, ehhez képest a szorzóka t is megemelik, és most már tisztességes bért tudnának adni ezeknek az embereknek úgy, hogy a központi költségvetés ezeket nagyrészt finanszírozza, ezt a problémát máshogy megoldani nem lehet, csak így, ebben a formában. Az az őrület, hogy egyébként ez a k öltségvetés számára simán vállalható teher lenne. Simán! Mondok majd a közeljövőben más olyan kiadásokat, például egy beruházást, amely tervezett költségének a töredékéből ezt a problémát egyszer s mindenkorra rendezni lehetne. Ez csak kormányzati akarat k érdése. Kérdés az, hogy miért nem hajlandó ezt megtenni a kormányzat. Valószínűleg azért, mert kifejezetten halálra ítélte ezt a szektort, és nem akarja fenntartani még a kétezer fős létszámkorlátot sem, hanem ötezer főhöz akarja kötni az önálló önkormányz ati hivatal létesítésének a
