Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
2269 esetben, ha valószínűsíthető, hogy a lakásban engedély nélküli szerencsejátéktevékenységet folytatnak. Azért érdekes ez a roppant szigorúság, mert semmi másban nem nagyon nyilvánul meg, csak úgy látszik, ha valaki olyan üzletet akar érint eni, ami az önök barátainak az üzletét érinti, és esetleg az ő felségterületére hárul. Nagyonnagyon furcsa ez a szigorítás annak tükrében, hogy egy évvel ezelőtt gyakorlatilag megszüntették a vagyonosodási vizsgálat rendszerét, amivel például lehetett vol na az adózókat, mondjuk, a termőföldprivatizációban felhasznált százmilliók eredetéről megkérdezni. Tehát itt van egy komoly szigorítás, mert ha valaki szerencsejátékban nem Andy Vajnának lop, akkor az ne lopjon semmit, nyilvánvalóan ez az adóelkerülés sz empontjából szerencsés, de elég nevetséges, hogy minden eszköz a NAV rendelkezésére áll. Lassan egyébként azon se csodálkoznánk, ha Andy Vajna felügyelete alá adnák a NAVot, hogy tetszés szerint ellenőrizze a versenytársait és azokat, akik hasonló tevéken ységet folytatnak. Tisztelt Elnök Úr! Most lejárt az időm, de ha megengedi, akkor innen folytatnám egy normál felszólalásban. Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Mivel független képviselők nem tartózkodnak a teremben, nem vesznek részt a vitában, kettőperces felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszön öm szépen, elnök úr. Itt a vita kezdetén egy kérdést szeretnék feltenni és egy álláspontot rögzíteni. A kérdés nyilván államtitkár úr felé fogalmazódik meg. Államtitkár úr, arra szeretném nagy tisztelettel kérni, hogy ne majd a végén, hanem ha lehet, most, menet közben legyen kedves tájékoztatást adni arról, hogy a járulékcsökkentési gondolkodása a kormánynak most hol áll. Hogyan tervezik? Mikortól? Meddig? Időszakos jellegű vagy hosszú távú elképzelésről vane szó? Ez gyakorlatilag mértékében mit jelent ma jd, milyen százalékos nagyságrendet? Hogyan fog ez forintosulni, nettó forinttá válni, gyakorlatilag kézbe vett fizetéssé válni? Ezek a kérdések nyilván fontosak, hiszen a dolgozók szemszögéből nézve elengedhetetlenek. Főleg azért elengedhetetlenek - és it t már a második részére térek át a dolognak , mert Magyarországon nem elvitatható a dolgozói szegénység kérdésköre akkor, amikor - mivel a NAVot ön felügyeli, tudja jól - a NAV kimutatásai szerint is mintegy 1,4 millió olyan ember van Magyarországon, aki kevesebbet vagy éppen annyit keres, mint a minimálbér összege, vagy épp a dolgozó emberek több mint a fele a létminimum egy főre eső összegét sem keresi meg, akkor van mit tenni. Főleg akkor, amikor az elmúlt esztendőben 2010hez képest a minimálbérre rak ódó járulékterhek összessége munkaadót, munkavállalót terhelten együttesen 32 ezer forintról 69 ezer forintra nőtt. Ha ez a többletnövekedés gyakorlatilag forintosult volna és fizetésben jelent volna meg, akkor ma már az egy főre eső létminimum feletti öss zeget keresnék az emberek. Azt az összehasonlítást sem érdemes szem elől veszíteni, hogy a visegrádi négyek tekintetében hogy néz ki ez a kérdéskör. Míg Magyarországon 74 ezer forintot nem éri el nettóban, addig a másik három országban átszámítva 100 és 11 0 ezer forint közé esik ez a kérdés. No, ezért fontos ezekről a dolgokról beszélni, és nagy tisztelettel erre kérem önt. Elnök úr, köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre bejelentett képviselői fe lszólalások következnek. Megadom a szót Gőgös Zoltán képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. GŐGÖS ZOLTÁN ( MSZP ):
