Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2187 Magyar Országgyűlésben ezt visszahozzák a magyar szakmai és közpolitikai gondolkodásba, ami számomra egyért elműen változás, az eddigi kudarc beismerése és az új utak keresése, amit ez a látszólag döntő többségében csak mechanikus változtatásokat tartalmazó törvénymódosítás apropóján most hallhattunk. Szeretném jelezni önöknek, hogy több pontban módosító indítvá nyokat adtunk be az Országgyűlésnek. Kérem ezeknek majd a megtárgyalását és támogatását. Értelemszerűen a véleményünk elfogadásától vagy el nem fogadásától tesszük függővé a végleges törvénymódosítással kapcsolatos álláspontunkat. De amikor az előbb változ ásról beszéltem, talán csak érvelhetnek azzal, hogy egyetlen mondatba kötök bele. Lehet, hogy ez csak hasonló gondolkodás, szóhasználat, mégiscsak helyes egy ENSZ gyermekjogi egyezményi ajánlást figyelembe venni, nem szép dolog ezt törvényből kidobni, hát, most akkor teremtsük ezt meg. Szerintem nem erről van szó. Arról van szó, hogy sokkal mélyebb változások vitáját érzékelem, amiről a Házban még nem volt szó, ezért, minthogy oktatásról is szerepel számos gondolat, érdemes most fölvetni. Hasonlóan a törvén yjavaslat szellemiségéhez, ezzel szinte egyidejűleg, néhány nappal korábban egy új politikaiszakmai, kormánykörökhöz kötődő elképzelés látja meg a napvilágot, kormánypárti és nem kormánypárti újságokban ennek elemzése megkezdődik; értelemszerűen az elmúlt napok fontos eseményei ezt leveszik a napirendről, de ettől még mégiscsak itt van előttünk. Arról szólnak a hírek, hogy önök új, Széll Kálmánról elnevezett tervvel fognak előrukkolni; hogy a versenyképesség és az oktatáspolitika közösségét új megvilágítás ba helyezik; hogy a Magyar Nemzeti Bank környékén - ott aztán van alapítvány bőven, tehát akár még válogatni is lehet, hogy melyik team állítja ezt össze szövegszerűen - a humán tőke fontosságáról beszélnek, és beszámolók szerint a következőt mondják. Van tehát egy törvénymódosítás a változásról, és ezzel egyidejűleg van egy másik, szintén az oktatásról szóló, nem jogi forma. Kérem szépen, hogy hallgassák, ez miről szól, idézem: „A munkapiaci igényekhez igazodva erősíteni kell a kompetencia- és készségalapú tananyagot.” Kérem, 2010ig a mi közoktatáspolitikánknak ez volt a középpontjában. Számos vita, millió jegyzőkönyv, bizottsági ülés, parlamenti ülés vitájának tanúsága szerint önök ez ellen léptek fel 2010ben, 2011ben ennek az ellenkezőjét foglalták tö rvénybe, elmondták, hogy ez mindenféle közoktatásbeli vadságnak az eredője; most meg azt olvasom itt öt év elteltével, hogy erősíteni kell a kompetencia- és készségalapú tananyagot. Sőt, egy sorral följebb azt mondja: „Meg kell vizsgálni annak a lehetősége it, hogy hogyan lehet tovább növelni az oktatási rendszerben - elsősorban a felsőoktatásban - a magánforrások arányát.” Tisztelettel fölhívom a figyelmet, hogy 2008ban többek között ezért népszavazást kezdeményeztek. Aztán azt írja még az önök terve, hogy a nyelvtudás javítását a középfokú oktatásban növelni kell, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának további növelését tartják szem előtt. Kérem, ezt akár mi is írhattuk volna! De az elmúlt öt év arról szólt, hogy úgynevezett munkaalapú társadalmat építenek, hogy nem a felsőoktatási irányultság, hanem a szakképzés a jövő. Miniszterek, miniszterelnök úr erről részletesen, a legkülönbözőbb konferenciákon beszélt. Önök megszüntették a szakközépiskolát, csökkentve a felsőoktatási intézménybe való bejutá s lehetőségét, a gimnáziumokra való figyelmet csökkentették; majd azt olvasom, hogy most meg arról beszélnek, hogy tovább akarják növelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. Arról már nem is beszélek idő hiányában, hogy a felsőoktatási K+F kiadá sok növelése külön tétel, amely egyik eszköze lehet az egyetemek és vállalatok közötti kiválósági központok létrehozásának, ami úgy igaz, ahogy ide le van írva. Milyen kár, hogy a 2009ben erről szóló törvényt gyakorlatilag kidobták az ablakon! (15.20)
