Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
2182 is életszerű követelményeket kíván, ennek érdekében a szervezeti változások hatályosulásának félévhez tartozó időpontja - február 1je vagy augusztus 1je - kerül rögzítésre. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek 2017. január 1jétől hatályba lépő rendelkezésére tekintettel szükséges az Oktatási Hivatal által hozott elsőfokú hatósági döntések ellen eddig kormányrendeleti szinten biztosított jogorvoslati jog törvényi szintű rendezése. A diákotthonok nyilvántartásba vételét, a működési engedélyezési eljárást szintén az Oktatási Hivatal folytathatja le. Az Nftv. felhatalmazása alapján a kormány rendeletben határozza meg a diákotthon minimális l étesítési és működési feltételeit, amelyek ellenőrzésére és határidejére vonatkozóan tettünk javaslatot az Nftv. kiegészítésére. Az oktatás rendszerével kapcsolatosan a megváltozott rendszerű doktori képzés bevezetésére a 2016/2017. tanév első félévétől ke rült sor. A törvényjavaslat szerint pontosításra kerül az új típusú doktori képzésben az egyéni felkészülés alapján jogviszonyt létesítők jogviszonykeletkeztető aktusa, a hallgatói jogviszony a komplex vizsgára történő jelentkezés és annak elfogadása hely ett a komplex vizsga teljesítésével jön létre. (14.50) A doktori képzés esetén indokolt az alap- és mesterképzési szakokra irányadó minimális óraszámtól kevesebb óraszám megállapítása. Itt tekintettel voltunk a képzés sajátosságaira. Az Nftv.nek a hallgat ó támogatási idejét szabályozó szakaszai meghatározzák, hogy egy személy fő szabály szerint 12, speciális esetben 14 féléven át folytathat felsőoktatásban tanulmányokat a magyar állami rész- vagy a teljes ösztöndíjas képzésben. A törvényjavaslat a hallgató nak a fogyatékosságra való tekintettel biztosítható négy félévvel hosszabb támogatási időre vonatkozó rendelkezést is tartalmaz. Ezek voltak eddig a felsőoktatásra vonatkozó módosítások. A törvényben van több javaslatunk, amely a köznevelési ágazathoz kapc solódóan tesz javaslatot a törvények módosítására. Ezeknek a célja a hatékony, a köznevelési rendszer minden szereplőjének megelégedésére szolgáló jobb működés biztosítása, egyes gyakorlati tapasztalatokra való reagálás a jogalkalmazás egységesítése és egy szerűsítése érdekében. A törvények módosítására alapvetően két okból van szükség. Az egyik a tankerületi központok létrehozásával kapcsolatos, a másik pedig, hogy gyakorlati tapasztalatok, jogalkalmazóktól kapott visszajelzések alapján szövegpontosítások s zükségesek, amelyek joghézagot jelentő rendelkezések pótlását, illetve időközben bekövetkezett egyéb törvénymódosításokkal kapcsolatos koherencia megteremtését tűzik ki célul. Annak érdekében, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átalakulását és 5 8 tankerületi központra történő szétválását, valamint az ezzel összefüggő fenntartóváltást az érintett köznevelési intézmények tekintetében, továbbá a települési önkormányzati működési feladatok megszűnésével együtt járó, az ebbe a körbe tartozó feladatok, a feladatokat ellátó személyek és tárgyi eszközök átvételét biztonsággal végre lehessen hajtani, indokolt, hogy a tankerületi központokat mint központi költségvetési szerveket már 2017. január 1je előtt, 2016. november 30ával létrehozzuk. Ezzel függ öss ze a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az oktatás szabályozására vonatkozó és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvén y módosítása, mivel a fentiek érdekében előre kell hozni a tankerületi központokban dolgozóknak a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozására vonatkozó rendelkezés hatálybalépését is 2017. január 1jéről 2016. november 30ára. A nem zeti köznevelésről szóló törvény kisebb horderejű, ám a mindennapi gyakorlat számára reményeink szerint sok segítséget jelentő módosításai közül néhányat szeretnék kiemelni. Az egyik: az egyenlő bánásmód érvényre juttatása, az iskolai szegregáció megelőzés e és felszámolása érdekében kulcsfontosságú, hogy az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek azok az esetek, amikor az iskolai körzethatárok megállapítása a kormányhivatal és a tankerületi központ szintjén
