Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2150 keresetindítási jog megilleti az ügyészt is, feltéve, hogy keresetét a civil nyilvántartásba bekerült adat jogellenességére, hibájára alapítja, vagy egyébként a közérdek sérelmét valószínűsíti. A civil szervezetek törvényességi kont rollja ma két pilléren nyugszik: az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörén és a bíróság törvényességi felügyeleti jogán. A bíróság a törvényességi felügyeleti tevékenységét ma aktívan ellátni nem tudja, mert annak előfeltétele, hogy az ügyészi törvén yességi ellenőrzést követően az ügyészi intézkedés sikertelensége miatt az ügyész pert indítson a szervezet ellen. A bírósági törvényességi felügyelet tehát ma peres eljárásként szabályozott, holott az elérni kívánt jogi cél, vagyis a törvényes működés hel yreállítása a nyilvántartó bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárással is elérhető. Indokolt volt tehát e területnek a teljes átalakítása és a bírósági törvényességi felügyeleti eljárás teljes kidolgozása. Fontos kiemelni, hogy az ügyésznek minden eset ben megmarad a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez való joga, amely szervezeti forma esetében az ügyészi törvényességi ellenőrzés külön törvények alapján továbbra is megmarad. Annyi változás történik, hogy a sikertelen törvényességi ellenőr zés után az ügyész nem pert, hanem törvényességi felügyeleti nemperes eljárást kezdeményezhet a bíróságnál. A törvényességi felügyeleti eljárás kapcsán érdemes utalni arra, hogy a civil szervezetek feletti ügyészi törvényességi ellenőrzési jog megszüntetés ével a civil szervezetek számviteli törvény szerinti beszámolója letétbe helyezésének és közzétételének szabályait is módosítani kellett. Az ügyész általános ellenőrzési joga megszűnik, így a szervezetet nyilvántartó bíróság számára kellett eszközt biztosí tani arra az esetre, ha a letétbe helyezés és a közzététel elmaradását tapasztalja. Ezekben az esetekben nem törvényességi felügyeleti eljárásra kerül sor, hanem a bíróság bírságolhatja a szervezetet. A nyilvántartásbavételi és a változásbejegyzési eljárá sok mellett a hatályos civil nyilvántartási törvényben és a civiltörvényben több olyan eljárást találunk, amelyek a civil szervezet működésével összefüggő rendellenesség vagy szabálytalanság megszüntetésére, a civil szervezet megszűnéséhez vezető eljárás k ezdeményezésére irányulnak, és amelyek lefolytatása az ügyész aktív közreműködése nélkül nem lehetséges. Ezen eljárások jelenleg szükségtelen módon peres eljárások. A javaslat az alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárásokat nemperes eljárássá alakítja, és lehetővé teszi, hogy ne csak az ügyész, hanem maga a szervezet, továbbá akár az egyéb jogilag érdekelt, akár az egyesület tagja is megindíthassa. A javaslat az alapítvány kuratóriumi tagjának kijelölésére irányuló eljárás megindítás át lehetővé teszi a jövőben az ügyész mellett jogilag érdekelt személyek előtt is. Mint arra a bevezetőben is utaltam, az eljárási szabályok módosítása akkor érheti el a célját, ha az anyagi jogi szabályok is egyértelműek. (12.30) A javaslat ezért a Ptk. e gyesületi szabályait is módosítja. A Ptk. módosítását célzó rendelkezések egyértelművé kívánják tenni, hogy az egyesületre vonatkozó szabályok közül melyik kógens, illetve melyik diszpozitív. A Ptk.módosítás másik fontos célja, hogy az egyesületek alapítá sa egyszerűbbé váljon. Jelenleg ugyanis számos olyan kérdést kell az alapszabályban kötelezően szabályozni, amelyek megértése, megfogalmazása a jogban járatlan tagok számára nehézséget okoz. Ilyen kérdés például a közgyűlés lebonyolításának, a közgyűlés ti sztségviselői megválasztásának részletes szabályai. A bírósági hiánypótlások jelentős része is ezen alapszabályi rendelkezések javítására, módosítására irányul. A javaslat megoldása az, hogy a Ptk. minden olyan lényeges kérdést rendezzen, amely egy kis tag létszámú és nem specifikus tevékenységet végző egyesület működéséhez elegendő. Egy ilyen egyesület alapításánál a bírósági nyilvántartásba vételhez elegendő lesz a legalapvetőbb tartalmi elemek feltüntetése az alapszabályban, mint például a szervezet neve, székhelye, első vezető
