Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2145 szellemileg úgy érzi, akkor gyakorlatilag nem muszáj nyugdíjba vonulnia, ugyanúgy, mint a bíróknak. Azt viszont látni kell, ho gy valamennyire mindenkinek kell a korral haladnia. Egyébként sok idősebb ügyvéd azért a jelöltjein vagy az alkalmazott ügyvédein keresztül, ha mondjuk, egy nagyobb irodája van vagy akár egy közepes irodája van, el tudja látni ezt a feladatot. Tudom persze , hogy vannak olyanok, akik egyszemélyes ügyvédek és dolgozni szeretnének. Ebben az esetben viszont mindig felmerül az, hogy hát akkor itt a jogszabályokból a naprakészsége is megvane ezeknek az ügyvédkollégáknak, hiszen azért a jogszabályok java része is a Közlönyben megjelenik, de… - nem tudom. Ha még vannak olyan ügyvédek, akik csak a Közlönyből tájékozódnak, az szerintem nagyon minimális kisebbsége az ügyvédtársadalomnak, és amilyen gyorsan jönnek az új jogszabályok, és ahogy keresni kell bennük sok es etben egy kulcsszóra, ezt egy közlönyanyagban megtenni nagyon nehéz. Tehát azért sarkallni kellene az idősebb ügyvédeket is, hogy erre álljanak át. Tehát én úgy érzem, hogy akkor se járunk jól, hogyha mondjuk, egy kiemelt csoport felé túlságos megengedésse l fordulunk, és egyébként más csoportok esetében meg elvárjuk, hogy haladjanak a korral. Talán Rubovszky képviselőtársunk úgy mondta, hogy nem képes, nem hajlandó. Nehéz szavak, hiszen a nem képes az, hogy képtelen rá, meghaladja az erőfeszítéseit, a nem h ajlandó meg egy dafke ellenállás, amikor valaki az írógéphez ragaszkodik, tehát hogy nem is hajlandó átállni. Tehát értem én, hogy van ebben egy morális dilemma is, de én azt várnám el, hogy azért próbáljanak meg alkalmazkodni ezek az ügyvédek is, amennyir e lehet. Illetőleg itt azért arról van szó, hogy ki az, aki jogi segítőként, pártfogó ügyvédként eljárhat vagy segítheti a rászoruló állampolgárokat. Lehet ennek egy olyan üzenete, én úgy érzem, hogy tulajdonképpen az állam a jogi segítséget, a pártfogói s egítséget olyan ügyvédeken keresztül nyújtja, akik már nem annyira up to dateek. Tehát - hogy mondjam - a nyugdíj előtt vagy már nyugdíj után dolgozó, most én nem akarom azt mondani, hogy írógépen dolgozó, mert lehet, hogy ez már egy kis populizmus lenne, de sok esetben még azért ilyet is lehet látni; tehát az állam mintha ezt az egész jogi segítő dolgot egy kicsit így is kezelné, hogy a szegény embernek jó lesz az írógépes ügyvéd is. Azért van ebben egy olyan üzenet, és persze vitatkozhatunk ezen, de azt hiszem, hogy van ebben egy olyan üzenet, ami a szegényebb állampolgárok felé egy kicsit fájó lehet. Ami egyébként a normaszöveg és az indokolás összevetéséből számomra nem volt teljesen egyértelmű, hogy itt azt írják az egyik esetben, ami a normaszöveget i lleti, hogy polgári eljárásokban nem, tehát ott ugyanúgy kell az elektronikus kapcsolattartásra való képesség, az indokolásban meg az szerepel, hogy nem kell hogy ez meglegyen a büntetőügyekben, peres, illetve peren kívüli, illetve a polgári ügyekben peren kívüli szolgáltatások esetében. Tehát én a normaszövegben a polgári eljárást a peresre és a nemperesre is érteném, az indokolásban meg a nemperes ki van ebből véve. Ezt nem tudom, hogy esetleg az indokolás, illetve a 15. § és a kodifikáció között van egy eltérés, vagy esetleg én értelmeztem félre ezt a kitételt; esetleg, államtitkár úr, ha utánakérdezne. Tehát számomra nem volt egyértelmű, hogy most a büntetőügyekre vonatkozik ez a kivétel, hogy eljárhatnak, ott a peresnemperesben, illetve a polgári eseté ben a polgári eljárások mint egész van hozzákötve az elektronikus kapcsolattartáshoz, vagy ebből is ki van véve a nemperes. Apróság, de azért bizonyos esetekben fontos lehet. É s azt is el kell mondjam, hogy ez a felvezetés, már ami a jogi segítőkre, pártfogókra vonatkozott, megmutatta azt, hogy át kellene gondolni a rendszert, tehát azt gondolom, hogy most ez a minimumon van, amit az Unió elvár, de azért az állam nem tud kellő h atékonysággal segíteni a rászoruló állampolgároknak, és az is igaz, amit hallhattunk, hogy ezek a pénzügyi határok, jövedelmi határok azért nagyon alacsonyak, és Magyarországon azért egy kiterjesztőbb körnek kellene biztosítani azt, hogy hozzáférjenek a jo gi segítői szolgáltatásokhoz. Bízom benne és bízunk benne, hogy ez meg fog történni. Ez még csak egy nagyon kicsi korrekció, és azért ezzel a rendszerrel nagyon elégedetlenek vagyunk, mármint az egész jogi segítői
