Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2131 lehetővé tették nemzeti otthonteremtési közösségek, tehát egy ál lami monopolizált pilótajáték kialakítását. Nyilván a jövő évtől várható ennek felpörgése, hogy melyik miniszter melyik baráti köréről van szó e kérdéskörben, ezt államtitkár úr sokkal jobban tudja, mint én. Ne ingassa a fejét, sokkal jobban tudja, mint én , teljesen fölösleges még egyszer kifejtenem. Ezen otthonteremtésinek nevezett pilótajáték mellett a kaszinók piacán is elképesztő visszaélésekre ragadtatta magát ez a kormányzat, aminek meglesznek egyébként a gazdaságpolitikai következményei, és egy követ kező kormány maximum és nettó 3 hónap alatt képes lesz rendezni ezt a piacot, önökkel szemben. (11.00) (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azt látjuk, ha kicsit szélesebbre tekintünk ki, hogy az önök stratégiai szerződé sei ugyanígy elképesztő módon torzítják a piaci versenyt, sőt, bizonyos szegmensekben megszüntetik Magyarországon. Hiszen azon stratégiai szerződések, amelyeket nyílt vagy titkos módon a hazai multinacionális cégháló egyes szereplőivel írtak alá, valami el képesztőek. Tudunk olyan cégcsoportokat felsorolni, ahol az önök munkahelyteremtési támogatási tömege a munkavállalók felvételének vállalt időszakára, jelesül másfél vagy két évre a teljes munkabértömeget állja. Tehát Magyarország költségvetése az önök sze rződései által tulajdonképpen kifizeti a teljes munkabértömeget multicégek számára, amelyek Magyarországon működnek. El kell mondjuk, hogy ha valami torzítja a versenyt, akkor az az elképesztő támogatásbeli különbség, ami egy multicég és egy magyar, kis- é s közepes méretű vállalkozás között van, ez elképesztő módon szétfeszíti ezt a rendszert. Azt is látjuk ugyanakkor, hogy a GVH tevékenységét segíteni próbálják, és én pártolom, hogy ezt tegyék meg végre. Akkor adott esetben kartellügyekre kellene legalább ilyen elánnal koncentrálni és a pénzügyi szektort érintő visszaélésekre. A tranzakciós illeték áthárítása tekintetében önök béna kacsaként viselkedtek a felügyelő szervekkel együtt, tehát teljes mértékben sikerült ezt áthárítani. Különböző banki csomagok v élt vagy valós összehangolása tekintetében önök és az ezt felügyelő szervek sem voltak képesek hatékonyan fellépni. Tehát a magyar emberek, ügyfelek intézményes kifosztása továbbra is tart. Ezek elképesztően fontos ügyek, csatolni kellene őket; nyilván nem feltétlenül a versenyjogi kérdések közé, de a héten azért fogyasztóvédelmi tartalmú indítványokat is tárgyal a Ház, ideje lenne tehát ezekre is kitérni. Értem én az önöket feszítő nyomást, egy két évvel ezelőtti európai uniós irányelv kötelező átültetésér ől van szó, ami határidővel működik. Önök ezért idehoztak egy csomagot elénk, de el kell mondjam, amellett, hogy bizonyos elemeket támogatok, az indoklás egy kicsit fals volt. Támogatom például azt, hogy a törvényjavaslat újra rögzíti, hogy mindenkit megil let a kártérítéshez való jog egy értékesítési lánc tekintetében. Az alacsonyabb fokon lévő szereplők esetében is igaz ez. Érdekelne engem államtitkár úr személyes véleménye, hogy a közvetlen vevő ezt hogyan érvényesítheti. Tehát az az egyszerű ügyfél és fo gyasztó érdekeinek érvényesíthetősége érdekelne, aki sokszor a lánc végén helyezkedik el, és az érdekeit jellemző módon alig képviseli valaki; mert ez a törvényjavaslatból nem derül ki. Nyilvánvaló módon, ha önök indoklással látják el az egészet, akkor eze kről a kérdésekről érdemes beszélni, amelyek nincsenek beleírva. Következtetni lehet rájuk, de igazából nem kerültek kifejtésre. És nagyon örülök, hogy megerősítésre kerül, hogy a károsult teljes kárának megtérítésére jogosult. De amíg ennek érvényesíthető ségi feltételei hiányoznak, legalábbis én nem látom őket tisztán, mert nem láthatók a javaslatban, addig el kell mondjuk, hogy ez nem lehet kielégítő válasz. Azt is látjuk, hogy az új, gördülékenyebbnek mondott szabályok szerint 1015 százalékkal kevesebb tranzakciót kellhet a GVHhoz bejelenteni. De ezzel, mondjuk, a fúziós kérdéskör tekintetében álláspontom szerint, annyira kevés tranzakció vizsgálatára kell hogy sor kerüljön, hogy igazából indokolatlan ez a tehertételbeli csökkentésnek látszó valami. Nem spórol ezzel sem a