Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Egyes törvényeknek a táncművészeti életjáradék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz):
2115 megterhelés miatt nagyon rövid. Más művészeti ágakkal ellentétben a táncművészetben, annak bármelyik műfaját tekintjük is, lehet az balett, néptánc va gy modern, kortárs tánc, a biológiai vagy esztétikai értelemben kevésbé színpadképes előadóknak már nincsen fellépési lehetőségük. Egy átlagos ember adottságait vizsgálva és a modern színpadi táncművészet követelményeit figyelembe véve a nagyfokú megterhel és 35 éves kor felett már komoly problémát jelent a test számára. 3540 éves kortól a táncosok terhelhetősége csökken, így korlátozott mértékben foglalkoztathatók. Különleges adottságokkal kell rendelkezni ahhoz, ezért nagyon ritka, hogy valaki a professzi onális követelményeknek 40 éves kor felett is megfeleljen. Ebben az értelemben a táncművész pálya befejeződése tehát nem az egyén döntése, hanem a körülmények következménye, vagyis szükségszerű állapot. 2012től Magyarországon a korhatár előtti nyugdíjakka l együtt a művésznyugdíjak is megszűntek, korhatár előtti ellátássá alakultak; a kedvezmények megszerzésére ettől az időponttól kezdve nincsen lehetőség. A művésznyugdíj megszűnését követően a hatályos jogszabályok alapján országosan négy kiemelt balettegy üttes tagjai 25 év táncművészeti tevékenység után jogosultak hivatásgyakorlatukkal összefüggő balettművészeti életjáradék igénybevételére, abban az esetben, ha megfelelnek a törvényben rögzített követelményeknek. A jelenlegi szabályozás szerint a balettműv észeti életjáradék a Győri Balettnél, a Magyar Nemzeti Balettnél, a Pécsi Balettnél, a Szegedi Kortárs Balettnél vagy ezek jogelődjeinél, összesen legalább 25 éven át, ide bele nem értve a képzés idejét, magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkoz ásszerűen folytatott táncművészekre vonatkozik. A Magyar Táncművészek Szövetsége tavaly márciusban jelentette meg a nemzeti táncprogramot, azt a 80 oldalas dokumentumot, amely többek között a szakmai nyugdíj kérdésével is foglalkozik. A Magyar Táncművészek Szövetsége több egyeztetés után azt a kérést fogalmazta meg és terjesztette elő a kormány irányába, hogy a balettművészeti életjáradék kerüljön kiterjesztésre további négy társulatra. Az általunk most tárgyalt törvényjavaslat a miniszterek urak által nyil ván ezért került előterjesztésre. A javasolt négy nemzeti minősítésű együttes: a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes - korábban Honvéd Együttes , a Duna Művészegyüttes és a Budapesti Operettszínház tánckara. Tisztelt Képviselőtársai m! Itt a nemzeti minősítésnél egy pillanatra megállok. 2012ben jelent meg az előadóművészeti szervezetek minősítését tartalmazó miniszteri rendelet. Az emberi erőforrások minisztere rendeletének 1. melléklete tartalmazza a nemzeti minősítésű előadóművésze ti szervezeteket, míg a 2. mellékletben a kiemeltnek minősített előadóművészeti szervezeteket sorolja fel. A jogszabály értelmében a nemzeti kategóriában szereplők fenntartója az állam vagy maga az együttes, ha az állammal szerződésben áll, és tagjainak le galább 70 százaléka szakirányú felsőfokú, vagy a közalkalmazotti törvényben előírt végzettséggel rendelkezik. A rendelet szerint, idézem: „Nemzeti előadóművészeti szervezetté az a szervezet minősíthető, amely állami fenntartású vagy az állammal közszolgála ti szerződést kötött és amely magyar előadóművészeti életben betöltött szerepe, művészeti tevékenysége, a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok őrzése, fejlesztése, a kulturális érték és minta közvetítése szempontjából kiemelkedő jelentőségű.” Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzeti előadóművészi minősítéssel rendelkező szervezeteknek a jogszabályban meghatározott néző- és előadásszám mellett magas teljesítménycélokat és követelményeket kitűzve kell a legmagasabb szakmai minőségi köve telményeket teljesíteni. Győr város országgyűlési képviselőjeként a kezdetektől nemzeti minősítéssel rendelkező Győri Balett és az EMMI között megkötött közszolgálati szerződésből idézek. „A Győri Balett táncművészeti előadóművészeti tevékenységet végez, a melynek célja Győrött, Magyarországon és a határon túli területeken, külföldi helyszíneken igényes, értékes táncprodukciók létrehozása, bemutatása, repertoáron tartása, továbbá a hazai táncművészet fejlődésének elősegítése és minél szélesebb közönségrétegh ez való eljuttatása. Tevékenységével gyarapítja a táncművészet értékeit,
