Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A keresztényüldözés és a közel-keleti és afrikai népirtás elítéléséről és az üldözöttek támogatásáról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2090 abszolút nem pártpolitikai kérdés; ez olyan kérdés, amelyet számtalan más országban, pártpolitikai hovatartozásra tekintet nélkül, nemzetközi szervezetekhez, országhoz vagy politikai csoporthoz való tartozás nélkül elfogadtak ezek a szervezetek, mert általános emberi jogoknak, az emberi méltóságnak és az emberi éle tnek a védelméről van szó, amely nem ismer politikai határokat, hanem mindenki részéről cselekvést igényel. Az egyik első volt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2011. január 27én elfogadott deklaráció - tehát ez az egyik legkorábbi, föl is muta tnám itt önöknek (Felmutatja.) , amely egyértelművé tette, hogy a Tanács felszólít minden európai vallási vezetőt, hogy ítéljék el a keresztény közösségekkel és más vallási csoportokkal szembeni támadásokat. Ha az idei évben nézem a deklarációkat - igyeks zem csak a legaktuálisabbakat felsorolni , hadd említsem meg szintén az Európai Parlamentnek az idén február 4én elfogadott dokumentumát, amelyben az Európai Parlament ismételten az Iszlám Állam jogsértéseire hívta fel a figyelmet, és azt mondja szó szer int, hogy határozott elítélésre szólít föl mindenkit az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények elítélése terén. Mindenki részére az Európai Parlament ezt a felhívását is megtette. Ezenkívül kifejezte véleményét, hogy az üldözés, az atrocitások és a nemzetközi bűncselekmények háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősülnek. Kiemelte az Európai Parlament, hogy az Iszlám Állam népirtást követ el a keresztények, a jezidák, valamint más vallási és etnikai kisebbségek ellen. Egyértelművé tette te hát az Európai Parlament is azt a három jogi kategóriát, amelyet a magyar határozattervezet is tartalmaz. Az Egyesült Államok kormányának külügyminisztériuma idén március 17én kiadott egy közleményt, amelyben elmondta, hogy az általuk Daeshnek nevezett Is zlám Állam népirtásért felel a keresztényekkel szemben és nyilván másokkal szemben is. Az Iszlám Állam magát is népirtónak nyilvánítja - írja az amerikai külügyminisztérium - ideológiája és cselekményei által, amit mond, amit hisz és amit tesz, éppen ezért szerintük is az Iszlám Állam emberiesség elleni háborús bűncselekményekért és etnikai tisztogatásokért felel. Ezzel szinte egy időben, nemzeti ünnepünk napján, 2016. március 15én az Egyesült Államok képviselőháza is a kezemben látható deklarációt, határo zatot fogadott el (Felmutatja.), amelyet utána az ottani felsőház, a szenátus is jóváhagyott. Ebben azt írja, hogy az Iszlám Állam által keresztények ellen és más csoportokkal szemben Irakban és Szíriában elkövetett atrocitások háborús és emberiesség ellen i bűncselekményeknek, valamint népirtásnak minősülnek. Ezen túlmenően az Egyesült Államok alsó- és felsőháza, tehát a képviselőház és a szenátus minden kormányt, így az USA kormányát is felszólítja, hogy nevezze az Iszlám Állam atrocitásait háborús és embe riesség elleni bűncselekményeknek és népirtásnak. Ezen túlmenően, ha továbbmegyünk az Egyesült Államokból az Egyesült Királyságba, 2016. április 20án, idén tavasszal az alsóház is elfogadott egy határozatot, amelyben kinyilvánította - ez is itt van, föl t udom önöknek mutatni (Felmutatja.) , hogy a keresztények Irakban és Szíriában népirtást szenvednek el, éppen ezért az angol alsóház az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a Nemzetközi Büntetőbíróságot is felhívta az elkövetők felelősségre vonása ügyében. És ha az egyik legtávolabbi országot próbáljuk nézni, Ausztráliát, az ausztrál képviselőház idén május 2án fogadott el szintén egy határozatot, amelyben kinyilvánítja és elítéli az Iszlám Állam által folyamatosan zajló népirtó tevékenységet Irakban, illetőleg kij elenti, hogy ezek szisztematikus gyilkosságok, túszejtések, a kisebbségekkel szembeni emberkereskedelem. Jól láthatjuk tehát, hogy a világ civilizált országai, szinte mindegyike éppen aktuális kormányszínezetre való tekintet nélkül, politikai hozzáállásra, kormányformára való tekintet nélkül felszólalt az Iszlám Állam által elkövetett vagy a világ más részein elkövetett keresztények és más kisebbségek vagy csoportok ellen elkövetett terrorcselekményekkel szemben, ezeket elítélte, valamint humanitárius lépés eket szorgalmazott. A mi határozati javaslatunk egyrészről ezt a nemzetközi humanitárius minimumot, az európai politikai családba való belépőt szintén tartalmazza. Másrészről viszont egyedisége, hogy ha az
