Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - Az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2045 kivételszabályt állapít meg. Ennek értelmében ezeknek a vállalkozásoknak nem kell külön képesítést szerezniük a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez, hanem egy külön levél, kérelem keretében csupán a Nemzeti Klímav édelmi Hatóság által kiadott engedélyre van szükségük. (13.40) Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és a kiotói jegyzőkönyv végrehajtási rendszeréről szóló törvényt érintő további módosítások a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékeny séget végző vállalkozások, illetve természetes személyek esetében eltörlik a késedelmi pótlék kategóriát, és lehetővé teszik, hogy a klímavédelmi bírság tekintetében fizetési könnyítést és esetlegesen teljesítésihatáridőmeghosszabbítást kapjanak. Ezen tú lmenően maga a törvényjavaslat a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által végzett ellenőrzések hatékonyságát növelni szeretné, és az ehhez kapcsolódó eljárási tevékenységet is konkrétan tartalmazza. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében való részvételről szóló törvény módosításával megvalósul az eddigi gyakorlat és a jogalkalmazás során tapasztalt értelmezési nehézségek orvoslása. Ezen túlmenően az új szabályozás előírja, hogy a tagállamok által felhasználható kibocsátási kvóták tekintetében a bevételek felhasználásáról a nemzetgazdasági miniszternek évente csak abban az esetben kell beszámolnia az Országgyűlésnek, ha az adott évben keletkezett bevétel egyáltalán létezik, tehát van. A javaslat egyebekben kimondja a felügyeleti díjhoz hasonlóan a számlavezetési díj adók módjára behajtandó köztartozássá nyilvánítását is. A villamos energiáról szóló törvény módosítását a 2016 nyarán elfogadott megújulóvillamosenergiatermelés támogatási rendszerének, az úgynevezett METÁRnak a mielőbbi bevezetése t eszi szükségessé. A METÁR rendszer bevezetése az Európai Unió környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatásában foglalt követelményeknek való megfeleltetést szolgálja. Ezen iránymutatás alapján új támogatási jogosultság főszabály szerint versenyeztetési eljárás során érhető el, és 2017től lenne mód arra, hogy a megújulóenergiatermelés ezen az elven történjen meghatározásra. A 2016 nyarán elfogadott jogszabálycsomag hatálybalépése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatához kötö tt. Azonban az Európai Bizottság notifikációs eljárásának elhúzódása miatt ez nem lehetséges január 1jéig, ezért nem lehet elindítani a METÁRt január 1jével. Annak érdekében, hogy a notifikációs eljárással járó késedelem áthidalhatóvá váljon, az új támo gatási rendszer több elemét 2017. január 1jével szeretnénk hatályba léptetni és az úgynevezett csoportmentességi rendeletnek megfelelő állami támogatási szabályok figyelembevételével szeretnénk felállítani. A törvényjavaslat által érintett negyedik terüle t az energiahatékonyságról szóló törvény módosítása, amelynek célja, hogy az energiahatékonyságról szóló irányelv szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesüljön. Ez az Országgyűlés korábbi döntése alapján az úgynevezett alternatív szakpolitikai in tézkedések útján történik meg. A jelen törvényjavaslat elfogadása esetén három szakpolitikai intézkedés bevezetésére kerül sor. Létre kívánjuk hozni a nemzeti energetikusi hálózatot, be kívánjuk vezetni az energetikai szakreferens alkalmazásának kötelezett ségét, valamint az állami és önkormányzati épületek energiahatékony használatát elősegítő egyéb intézkedéseket kívánunk megvalósítani. A törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján módosításokat kezdeményez az energetikai auditálás szabályozásának t erületén, amelynek célja, hogy az energetikai auditok ellenőrzésével, valamint a kapcsolódó bírságolással összefüggő szabályok egyértelműek legyenek. Ezeket kiegészítjük ennek megfelelően. Az energetikai auditálásra kötelezett nagyvállalatok körének szűkít ése történik meg, az energetikai auditorok képzettségi és gyakorlati követelményeinek pedig az egyértelműsítése történik meg a jogszabályban. Ami a törvényjavaslat ötödik területét illeti, a víziközműszolgáltatásról szóló törvény módosítási javaslatai kis ebb terjedelmű rezsi- és bürokráciacsökkentési célt szolgálnak, valamint több esetben pontosító jellegű módosításokra irányulnak. A javaslat kiterjed az átmeneti díjakból eredő aránytalan fogyasztói terhek mérséklésére is, így megfelel a kormány rezsicsökk entési törekvéseinek. A
