Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2033 Hogy akkor a belső ehetetlen részről is néhány szót említsek, tegyük elsőnek a vasúti közlekedésről szóló 2005. törvény módosítását. Ez a tör vényjavaslaton belül az ötödik pont. Technikai jellegű módosítók mellett van egy nagyon érdekes korlátozás, ami azon túl, hogy érdekes, még felháborító is, hiszen itt a 30. §t kiterjesztenék, és egy olyan dolgot csempésznének bele, ami szerint a közforgal mi vasúti járművek biztonságos üzemeltetésével összefüggő műszaki adatokat tulajdonképpen nem lehetne kikérni, illetve a döntéshozónak vagy ebben az esetben a Belügyminisztériumnak lenne a kompetenciája, hogy adott esetben teljesen szubjektív módon, ha egy ébként meg akarja ezt indokolni, de ha kell, akkor indoklás nélkül, elutasítsa ezeket az adatigényléseket. Ilyenkor azért el kell gondolkodni azon, hogy vane valamiféle hátsó szándék a kormány részéről, amikor ilyen törvényjavaslatot hoz ide a Ház elé. Ny ugodtan nevezhetnénk ezt adott esetben egy lex 3as metrónak is, ha másra nem gondolunk, akkor a Tarlós IstvánLázár Jánosféle párharc kapcsán törvényszerűen felvetődik az emberben, hogy esetlegesen azt a célt szolgálja mindez a módosítás, hogy a 3as met ró utasbiztonságával és balesetbiztonsági kérdéseivel kapcsolatosan ne juthasson semmiféle adathoz az érdeklődő, mondjuk, akkor a sajtó. De nevezhetnénk akár ezt egy BudapestBelgrád vasúti törvénynek is, illetve lex BudapestBelgrád vasútkiegészítőnek, hi szen egy 700 milliárdos történetről beszélünk itt már lassan. Sokkal könnyedebbé válik ennek a hatalmas nagy, gigantikus beruházásnak, mondjuk, a saját zsebük felé terelése, mutyik és ilyenolyan baráti oligarcháknak való juttatása, ha ezekről a kérdéses a datokról a közvélemény minél nehezebben nyer majd információkat. (12.50) Egészen konkrétan, mondjuk, akkor itt beszélhetünk vagy beszélhetnék Mészáros Lőrinc RKord Kft.jéről is. A nemzet gázszerelője, a nemzet mindenese, a polihisztori képességekkel rend elkező Mészáros Lőrinc tarol a vasútépítések terén is. Ha csak erre a beruházásra gondolunk, vagy éppen az ebben a fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló százmilliárdokra, illetve összességében 1200 milliárd forintos tételre, akkor azt hiszem, hogy óvako dnunk kell minden egyes olyan törvényjavaslattól, ami ilyen kiskapukat biztosítana a kormány számára ahhoz, hogy bizonyos pénzeket eltüntessen. Ha önök arra hivatkoznak, hogy a terrorizmusellenes harchoz van szükség arra, hogy imigyen védjék meg a vasútbiz tonságot, akkor így kell föltenni a kérdést, hogy mondjuk, a vasútőri tevékenység kiszervezésére miért nem ügyelnek jobban. 2015 végén tendereztették meg, akkor került ez ki a Közbeszerzési Értesítőbe. 18 milliárd forint plusz áfányi üzletről, hatalmas nag y zsíros falatról van itt szó. S ha nyitva tartaná a kormány a fülét, akkor igenis a terület egyszerű dolgozóitól, a keményen dolgozó, korán kelő kisemberektől bizony folyamatosan áradnak a panaszok, mert az egy dolog, hogy én válasz formájában azt kapom m eg, teszem azt, Fónagy államtitkár úrtól, hogy a fővállalkozó alvállalkozójával kapcsolatosan önöknek itt már tulajdonképpen semmiféle tennivalójuk nincsen, arra ráhatásuk nincsen, de ha a gyakorlatban is fontosnak tekintetnék a vasútbiztonságot, akkor elé rnék azt, hogy olyasféle anomáliákra ne kerülhessen sor, mint ami például itt a Nyugati pályaudvar kapcsán néhány héttel ezelőtt kirobbant, hogy az ott, az alvállalkozók megbízásából ténykedő, alvállalkozók által kizsigerelt, egyszerű munkavállalók milyen körülmények között kénytelenek teljesíteni ezt az egyébként valóban nagyon fontos feladatot. Éppen ezért ez a része ennek a törvényjavaslatnak, ennek a salátatörvénynek olyan, amit - még egyszer hangsúlyozom - nem tudunk elfogadni. Aztán mehetünk egy még l ényegibb pontra talán, ez a 6. pont a törvényjavaslaton belül: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása. Ez a törvény még a Gyurcsánykormányz ás idején született, és azon jogalkotási aktusok közé tartozik, amit bizony az akkori ellenzék és civil társadalom hevesen ellenzett. Miért is? Azért, mert a kétsebességű gazdaság megerősítését látták benne, azt, hogy az akkori kormány által preferált mult inacionális hátterű és
