Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2026 Sajnos az időszakos műszaki vizsgálatok eredményei sem jelentenek egyébként teljes garanciát ilyen esetekben, hiszen a gépjármű megfelelő mű szaki állapotára vonatkozóan két vizsgálat között eltelt időszakban is megvan a reális esélye annak, hogy jelentős mértékben romolhat az adott gépjármű műszaki állapota. A nem megfelelő műszaki állapotú gépjárművek közúti forgalomban való részvétele nyilvá nvalóan komoly kockázatot jelent, mivel sértheti és akár közvetlenül veszélyeztetheti is az emberi életet, testi épséget, pontosan a rossz műszaki állapotból adódó, megnövekedett baleseti kockázat által is. Az így kialakuló esetleges közúti balesetek pedig mind egyéni, mind össztársadalmi szinten jelentős károkat okozhatnak. A gépjárművásárlás során a vevő biztonságérzetét növeli, ha az adott gépjármű műszaki adataira vonatkozóan közhiteles információkat kap, amelyek egyrészt hiteles forrásból származnak, m ásrészt lefedik a gépjármű egész addigi életútját a gyártástól az egymás között megkötött szerződésen keresztül akár a bontási jegyzőkönyv kiállításáig. Annak érdekében, hogy a használtgépjárművásárlás egy biztonságosabb folyamat legyen, a törvénytervezet szerint az úgynevezett járműéletútadatszolgáltatás kerül kialakításra a jövőben, amellyel lehetővé válik, hogy 2018. január 1jétől az adott gépjárművel kapcsolatos releváns történeti adatok lekérdezése egy egységes szolgáltató felületen keresztül valósu lhasson meg. További nagy előnye ennek az új rendszernek, hogy a szóban forgó törvénymódosítás értelmében ráadásul mindez teljesen díjmentesen vehető majd igénybe, tehát ez valóban egy vevőbarát, vevőközpontú szolgáltatás lesz. Az előttünk fekvő jogszabálymódosítás a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról is rendelkezik egyebekben. Ebben az esetben azért kerül sor változtatásra, hogy a közúti ellenőrzéshez kapcsolódóan a helyszínen történő bankkártyás bírságfizetés esetében jelentkez ő költségek az azt megfizető személyt terheljék. Ennek érdekében kell pontosítani a kapcsolódó jogalkotási felhatalmazást is. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1990. évi LXXXIV. törvény esetében történő módosítás az ideiglenes rendszámtáblákkal t örténő visszaélések mennyiségét kívánja csökkenteni, illetőleg fel kívánja oldani a kerékpárosok, illetőleg kerékpárosegyesületek által jelzett eddigi anomáliákat, amelyekről egyébként az államtitkár úr is az előbb részletesen beszélt, hogy ne kelljen min dig le, illetve felszerelgetni a gépkocsikra a rendszámot, illetve a gépjármű azon részére felszerelni, ahol a kerékpárok elhelyezésre kerülnek. A másik ismert probléma pedig a rendszámtáblákkal kapcsolatosan az, hogy léteznek az úgynevezett ideiglenes re ndszámtáblák. Az ilyen rendszámtáblákkal ellátott járművek általában nincsenek forgalomba helyezve, ezért nincs róluk közhiteles központi nyilvántartás sem. Pontosan ezért a törvénymódosítással 2018. július 1jétől lehetővé válhatna az ideiglenes rendszámt áblák jogosultjairól történő adatszolgáltatás, a rendvédelmi szervek, a parkolási társaságok, valamint az útdíjfizetésre szolgáló szervezetek számára egyaránt. Ennek következtében remélhetőleg csökkenteni lehet a jövőben az ideiglenes rendszámtáblákkal elk övetett visszaélések számát is. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása azért indokolt, mert a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében az állami tulajdon vagyonkezelője kizárólag az állam, illetőleg az önkormányzat 100 százal ékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet lehet. Így a törvény hatálybalépésével a nem 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál a vagyonkezelői szerződések módosítására nincsen lehetőség. A GyőrSopronEbenfurti Vasút Zrt., GYSEV Zr t. esetében az állami vagyontörvény rendelkezései folytán nem 100 százalékos állami tulajdonban lévő vagyonkezelőről beszéltünk, azonban a GYSEV Zrt. jelentős nagyságú, 100 százalékos állami tulajdonú vasúti pályahálózatot is kezel. Annak érdekében, hogy a GYSEV Zrt. rendezett jogi háttérrel működhessen a jövőben, a GYSEV és a magyar állam közötti vagyonműködtetési szerződés megkötését szorgalmazza ily módon az előterjesztés.
