Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VELEZ ÁRPÁD, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2021 hiszen Európában is sajnálatos módon az elmúlt években a migráció nagyon megerősödött, és elsősorban az ázsiai népcsoport betelepülése Európába sajnos megfigyelhető. De nyilván, ha ez így folytatódik és az Európai Unió nem fog hathatós fell épést tenni, akkor ez a fajta arány erősen meg fog bomlani, és Ausztrália sokkal jobban fogja képviselni az európai népességi arányokat, mint az Európai Unió területén található országoknak azon része, amely sajnálatos módon úgy áll a migránskérdéshez, hog y beengedi őket, bármilyen nagy számban is. (11.50) Azért is érdemes ezt a szerződést megkötni, illetve a szerződés megköttetett, hanem a parlamentek által elfogadni, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy Ausztrália egy nagyon jelentős ország, nemcsak a tekintetb en, amit elmondtam, hogy a Föld hatodik legnagyobb területű állama, hanem azért is, mert gazdaságilag egy igen erős országról beszélünk, sokak szerint talán a leggazdagabb ország is. Miből származik ez? Arra építik… - természetesen vannak picike országok, amelyek ettől gazdagabbak picit, de Ausztráliában 64 ezer USAdollár az egy főre jutó GDP, amely kiemelkedő az egész világon, körülbelül ötszöröse Magyarország GDPjének az ausztráliai egy főre eső nemzeti jövedelem. Tehát egy gazdaságilag rendkívül erős o rszágról beszélünk, amely azonban - tudjuk jól - majdnem a Földnek a legtúlsó oldalán van. Tehát a légi forgalom nem olyan egyszerű, hiszen az utasszállító repülőgépek körülbelül 24 óra alatt teszik meg ezt az utat, tehát nem gondolhatja az ember, hogy maj d ha aláírjuk ezt a szerződést, egy hétvégére ki fog lovagolni egy repülőgéppel egy hosszabb hétvégére akár Ausztráliába. Mindez meghatározza a turistaforgalmat is a két ország között, hiszen ilyen nagy útra és viszonylag drága repülőgéphelyjegyárak melle tt nem teheti meg mindenki, hogy akár Magyarországról Ausztráliába utazzon, akár Ausztráliából Magyarországra. Nyilván ez determinálja az utasforgalmat is, hogy általában nagyobb jövedelemmel rendelkező, tehetősebb turisták fognak egymás országába eljutni. Bízunk abban, hogy ezen megállapodás elfogadásával nőni fog a turistaforgalom is a két ország között, és nemcsak a légijárműforgalom, a turistaforgalom, hanem ezzel együtt a gazdaságot is növelni fogja, hiszen a kereskedelem minden valószínűség szerint é lénkülni fog, legalábbis ezt a hatást is várjuk attól, ha ez a megállapodás hatályba lép. Egy 24 órás repülőútra nehezen vállalkozik az ember, de Ausztrália számtalan látványossággal rendelkezik, ami miatt egy vonzó célpontja lehet akár a magyarországi, ak ár az európai turistáknak is, hiszen olyan állatok vannak, amelyek más földrészen nem találhatók meg, mint a kacsacsőrű emlős, a kenguru, a koala vagy az eukaliptuszerdők, amelyek máshol nincsenek, illetve az ország területe hatalmas, egyharmadán sivatag v an. Ez az a földrész, amelyen a legkevesebb a víz, és mindez kialakított egy olyanfajta élővilágot, amely nagyon egyedi és ezáltal vonzóvá is teszi Ausztráliát. A megállapodás alapján lehetőség lesz arra, hogy mind a személyi forgalom, mind a kereskedelem megélénküljön, hiszen áruszállítás, postaforgalom is lesz a személyszállításon kívül; erre is kiterjed a szerződés, illetve arra, hogy az országok egymás között nemzetközi repülőtereken tudjanak leszállni és ezt tudják használni. Ausztrália meglehetősen el őnyös helyzetben van légi forgalom tekintetében. A nagy területe miatt is sokszor csak repülővel lehet azokat a távolságokat megtenni viszonylag rövid idő alatt, ezért is van rengeteg repülőtere, 294 darab repülőtér van Ausztráliában. Ezzel szemben nemzetk özi légitársasága csak egy van, bár ő legalább elmondhatja, hogy van saját légitársasága, a Qantas, amely nemzetközi, mindezt Magyarország nem mondhatja el magáról, hiszen a Malév sajnálatos módon már nem létezik mint magyar nemzeti légitársaság. Éppen ebb ől is adódik az a kritikánk, amit általában meg szoktunk fogalmazni az ilyen megállapodásokkal kapcsolatosan, mégpedig ez a kritika abból adódik, hogy ezekben a megállapodásokban minden ország elsősorban a saját érdekeit igyekszik képviselni, mint ahogy Au sztrália is kiköti ebben a megállapodásban, hogy csak olyan légitársaság bonyolíthat forgalmat Ausztrália vonatkozásában Magyarországra, amely Ausztrália területén van bejegyezve, Ausztrália légi felügyelete gyakorolja fölötte a felügyeleti jogot. Mindezt Magyarország sajnos nem mondhatja
