Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FONT SÁNDOR (Fidesz):
2014 működtettek egy időben, többen csinálták ezt. A hogy megkapták az ellenőrzésre vonatkozó értesítést, akkor átpapírozták az egészet a másik jövedéki raktárba, ami által gyakorlatilag kijátszották az ellenőrzés lehetőségét. Ugyanez a félelem felmerül most a kisüzemi borászatok és az adminisztráció csökken tése kapcsán, hogy nehogy az legyen, hogy ezt kihasználva többen, gyakorlatilag visszaélésekkel megússzák az ellenőrzést, és kijátsszák az adóhatóságot. Mindez azonban a tisztességesen gazdálkodó borászoknak versenyhátrányt jelent nyilvánvalóan. Tehát az a z elvárás a tisztességesen gazdálkodó borászoktól, hogy a végrehajtási rendeletekben mindezt meg tudják oldani. Azt tudom mondani, hogy maga a törvénytervezet és az elnök úr által bejelentett módosítások egyébként részemről támogathatóak. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Kónya Péter képviselő úr. Mivel kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki, további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, bizottsági elnök úrnak, Fidesz. F ONT SÁNDOR ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért hozzászólásra jelentkeztem, és nem kétperces változatot kértem, mert képviselőtársa im mindegyike mondott egyegy olyan gondolatot, amire szeretnék reflektálni. Először is tisztázzuk: a törvény benyújtója nem én vagyok, hanem a kormány, de örülök neki, hogy úgy tekintenek, mint akinek van rálátása vagy befolyása erre a területre. Gőgös Zo ltán képviselőtársam mondott egy mondatot. Talán csak ketten vagy hárman értettük szerintem itt a teremben, hogy nem volt ez mindig így, nem volt mindig egyeztetett formában benyújtott hegyközségi törvény. Való igaz, de képviselőtársam emlékezhet rá, hogy egy egyéni képviselői indítványban került benyújtásra valóban nem egyeztetett módon egy indítvány, de mivel akkor is én voltam a Mezőgazdasági bizottság elnöke, ezt levetettem a napirendről, és nem tárgyaltuk. Nem is került be a parlament elé az a nem egye ztetett tervezet, de annak következtében viszont 4 héten keresztül tárgyalt a szakma, és minden érintett képviselő, hogy egységes, a képviseletet ellátó szervek véleményét is tartalmazó változatban módosítsuk a hegyközségi törvényt. Ez megtörtént, és azóta van ez a széles konszenzus, és azóta egy újabb státus megadásával a hegyközségi nemzeti tanácsnak az a jogosultsága, hogy gyakorlatilag nélkülük, az ő véleményük kikérése nélkül nem kerül be jogszabályalkotás ide a tisztelt Ház elé. Ezt mind a mai napig, azóta is, 201112 óta tartjuk. Ezt azért így tisztázzuk, mert így teljes a kép. Ugyanakkor Gőgös képviselőtársam említette, hogy a 18. §ban a kamara felé továbbítható hegyközségi adatok tekintetében tesznek módosító javaslatot. Csak szeretném tisztázni, h ogy nehogy nagy bajt okozzanak ezzel a módosítással, itt egy régóta húzódó vita rendezését szeretnénk elérni. Ugyanis a nemzeti agrárkamara létrejötte után a kötelező kamarai tagság és az ezzel összefüggő tagdíj fizetése nem terjed ki azokra a hegyközségi tagokra, akik kizárólagosan csak szőlőműveléssel foglalkoznak. De mivel ezt nem tudták leigazolni a nemzeti agrárkamara felé, ezért a kamara kivetette rájuk is a kötelező kamarai tagságot és a díjfizetést, miközben a törvény egyértelműen mondja, hogy aki h egyközségi tagként - a hegyközség egyben kamarai jogosítványokat ellátó a HNT tekintetében , ha itt hegyközségi tag és a HNTnek ezáltal a tagja, akkor ha kizárólag szőlőtermeléssel foglalkozik, valóban nem kötelezheti a nemzeti agrárkamara a tagságra és a tagdíjfizetésre. Ennek két év óta zajló egyeztetése folyik a hegyközségi nemzeti tanács és a nemzeti agrárkamara között, hogy tisztázzák az átfedés és a kettős tagság kérdését. És emiatt viszont csak úgy tudja a nemzeti agrárkamara elhinni, hogy az a föl dműves tényleg nem kötelezhető az agrárkamaránál
