Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2009 Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Én is azzal kezdeném, hogy egy normálisan előkészített tervezetről van szó, mind a szakma, mind az ellenzéki pártok véleménye ki lett kérve, s ahogy észrevettem, azok java része be is került az előttünk fekvő javaslatba. Jó lenne, ha minden jogszabály hasonló módon kerülne előkészítésre. Akkor talán nem is feküdne itt előttünk ez a javaslat, hiszen akkor a korábbi módosítások kapcsá n már megtörténhetett volna ezeknek a problémáknak a kijavítása. Nagyon örül a Jobbik, hogy végre a borászatok tekintetében is különbséget tudunk majd tenni érdemben - adminisztrációs területen mindenképpen - a kisebb és a kevesebb hektolitert előállító bo rászatok és a nagy, mondhatom azt, hogy multinacionális borászatok között, hiszen ez a gyakorlatban komoly konfliktusokat szült eddig, és érthetetlen volt, hogy egy családi borászatnak miért kell ugyanannak a feltételrendszernek megfelelnie, mint egy olyan borászatnak, amelyik gyakran, mondjuk, Olaszországból jelentős mennyiségű bort behozva, azt keverve gyakorlatilag elárasztja az asztali kategóriával a boltok polcait. A Jobbik ezt támogatja. De a lényeg igazából majd a végrehajtási rendeletben lesz láthat ó, hogy a törvény betűjét mennyire tudják lefordítani a gyakorlatban, pontosabban, mennyire szeretnék és mennyire akarják megkönnyíteni ezen borászok mindennapjait. Remélem azt is, hogy majd mindegyik érintett értékeli ezt a lehetőséget és nem visszaél vel e, hiszen ebben a szakmában is megvannak azok a szereplők, akik majd biztos lehetőséget látnak ezekben a könnyítésekben. De bízunk abban, hogy minimális ezek száma, és sikerül majd kordában tartani az ő mozgásukat. Mi is támogatjuk a kétharmados részt, leg alábbis eddig ellenkező információm nincs, hiszen én is úgy gondolom, hogy szükséges volt lépni. A jogalkotónak sem lehetett az a szándéka, ami végül is a földforgalmi törvénnyel összefüggésben a gyakorlatban megmutatkozott, hogy akár egy állattartó elővás árlási joga is előrébb való volt, mint, mondjuk, a szomszéd hegyközségi tagnak. Azt hiszem, ebben nem lesz probléma. Mindenképpen egy pozitív módosításról van szó. Sajnálom, hogy ez csak most került elénk. Fontosnak tartom elmondani, hogy azokat az újabb m ódosítási szándékokat, amelyekről Font Sándor bizottsági elnök úr is beszélt, én is pozitívnak és előremutatónak tartom, mind a 60 nap 30 napra csökkentését a nem művelt területek esetében, hogy ennyi reakcióideje legyen az érintettnek. Én is úgy gondolom, hogy a 60 nap túl hosszú idő, és gyakorlatilag azt eredményezi, hogy egy teljes év érdemben kiesik az adott ültetvény és legfőképpen a szomszédok tekintetében, hiszen valóban komoly negatív hatást gyakorol a földművelésre egyegy elhanyagolt terület. Az, hogy az összeg helyi pénztárba kerüljön és helyben lehessen felhasználni, szintén azt az irányt erősíti, hogy a helyben képződő döntések, problémák, bevételek ott megfelelő súllyal megjelenhessenek, és mindenképpen érdekelt legyen a hegyközség abban, hogy rendben tartsa a saját területeit. Az egyéb apró módosító javaslatainkat be fogjuk nyújtani a holnapi határidőig, de összefoglalva azt tudom mondani, hogy támogatandó az előttünk fekvő javaslat. Ami mégis hiányérzetet okoz, az megint az, mint az előbb tárg yalt jogszabálynál, ami nincs benne. A szőlészek az ország néhány régiójában komoly nehézségekkel küszködtek ebben az évben is, és az ő megoldási javaslataik bizony nem jutottak el az önök füléig, vagy legalábbis nem kerültek ide, a Ház falai közé. Az azér t mégiscsak abszurd, hogy vannak olyan területek, ahol évek óta veszteségesen dolgoznak, és szinte már az önköltséget sem fedezi a tevékenységük. Lássuk be, hogy normális szőlésztársadalom nélkül - aki önfenntartó, aki látja a jövőjét, és akar is ebbe befe ktetni -
