Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 8. kedd (183. szám) - Energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1970 (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A másik törvény, amit a csomagban módosítanunk kell, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény. (Dr. Szél Bernadett felé.) Bár ezzel kapcsolatban most éppen itt van a képviselő asszony, ma kinyitjuk Pandora szelencéjét egy kicsit, hiszen Paks egy kicsit benne van en nek a törvénynek ebben a módosítási részében. Ezt nem rosszallásképpen mondtam, csak láttam, hogy meg tetszett érkezni, képviselő asszony, ezért aztán ennél a törvényi résznél valószínűleg hosszasan el fogunk időzni. Itt annyi a módosítás, hogy az úgynevez ett atomerőművi blokkokkal kapcsolatos építészeti tevékenység olyan, jelenleg nem sajátos építményeket is érint, amelyek jelenleg az épített környezet alakításáról, átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartoznak, példáu l amelyek a létesítmény létesítéséhez szükségesek és nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében, valamint azon építmények, amelyek vagy amelyeknek egyes részei a biztonsági övezethez tartoznak. Ezen új blokkok létesítésiengedélykérelmének mellékleteként benyújtandó tervek egységesek, nem bonthatók külön a két törvény hatálya alá tartozó építményekre, és szükséges minden, a tervekkel érintett építménynek az atomenergiatörvény hatálya alá kerülnie. Így egyrészt a nukleáris biztonságra tekintettel az által ános követelményektől eltérő szabályok is előírhatóak az érintett építményekre vonatkozóan. Másrészt az Országos Atomenergia Hivatal nyilvántartásba tudja venni az építészeti tevékenység gyakorlóját, aki ezzel jogosulttá válik az építészeti szakma gyakorlá sára is. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításával kapcsolatban szükségessé vált a távhőtermelő és a távhőszolgáltató között az ellátásbiztonság garantálása érdekében előírt hosszú távú szerződéskötési kötelezettség tartalmának eg yértelműsítése, amely szerint a felek között az éves szerződés lejártát követő legalább további két év időtartamra szóló szerződésnek kell fennállnia. Lehetne persze aggályoskodni, hogy miért nem hosszabb időtartamú a szerződéskötési kötelezettség. Jelenle g a törvény használja, de nem szabályozza a hosszú táv fogalmát. Bár közgazdaságilag a hosszú táv valóban öt évet vagy hosszabb időt jelent, a távhőellátás biztonsága mint cél szem előtt tartásával a gyakorlatban, tekintettel arra, hogy egy új, megújuló en ergián alapuló hőtermelő beruházás akár kéthárom év alatt megvalósulhat - azért reméljük, hogy hamarabb is , nem indokolt ilyen időtáv előírása, emellett, ahogy egy ötéves szerződés a lejártához közeledik, úgy csökken az általa garantált ellátásbiztonság i időtartam, akár egy év alá is. A módosítás eltörli a hosszú táv fogalmát, viszont ezen fogalom helyett pontosítja a szerződés időtartamát azzal, hogy kötelezi a feleket az éves szerződés lejártát követő, legalább további két évre szóló szerződéskötésre, a távhőellátás biztonságát garantáló kapacitás mértékéig, ezzel biztosítva az ellátásbiztonságot. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosításával kapcsolatban: a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi törvény mó dosításának meghatározó része pontosító jellegű, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség működését érintő és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény előírásaival történő összhang megteremtését szolgáló rendelkezéseke t tartalmaz. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításának az indoka az alábbi. A villamos energia ágazati szabályozása a villamosenergiatároló berendezések technológiai fejlődésére tekintettel kiegészült a villamosenergiatároló fog almával és engedélyes általi üzemeltetésének keretszabályaival, valamint a tároló részletes üzemeltetési szabályainak kormányrendeleti szinten történő meghatározására adott felhatalmazással. A jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges a villamos hálóza thoz történő ideiglenes, legfeljebb 12 hónapra szóló csatlakozással kapcsolatos speciális jogszabálykeretek megalkotása, annak érdekében, hogy rugalmasan és gyorsan ki lehessen szolgálni a határozott időre felmerülő csatlakozási igényeket. Ennek egyik elem eként szükség van a villamos energia építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályozásának specifikus kiegészítésére. Az ideiglenes vezeték esetében
