Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 7. hétfő (182. szám) - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1774 ELNÖK : Köszönöm, képvi selő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak. Parancsoljon! HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés a rendszerváltozás óta törvényalkotással fogadja el a kormány pénzügyi beszámolóját, és ezzel mintegy felmentést ad a kormányzatnak a gazdálkodás felelőssége alól. Ezért is lenne, lett volna különösen fontos, hogy gondosan tudjunk eljárni ebb en a kérdésben, és ezért is lett volna fontos az ÁSZ véleménye, amely megalapozhatta volna a döntésünket. Alapvető, hogy egy ilyen beszámolónak megbízhatónak és valós összképet adónak kéne lennie a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi hely zetéről és tevékenysége eredményéről. Azonban ez az előttünk levő zárszámadásitörvényjavaslat nem ilyen. Ennek hiányában az Országgyűlés és benne az ellenzék nem tud eleget tenni az egyik legfontosabb kötelezettségének, azaz a kormányzat elszámoltatásának. Ez azt jelenti, hogy sajnálatos módon az elmúlt évek, évtizedek gyakorlatához hasonlóan az elszámolás, elszámoltatás terén nincsen fejlődés Magyarországon. Az is rendkívül sok nehézségre ad okot, és az is rendkívül kárhoztatható a kormányzat részéről, hog y amíg a zárszámadás bázisa, a jövő évi költségvetés elfogadása az előző évi zárszámadáson kéne hogy alapuljon, de unortodox módon minden szakmai logikát, tradíciót félretéve, annak fittyet hányva a Ház már nyáron elfogadta a jövő évi költségvetési törvény t, ezért sem lehet az sem megalapozott. Sajnálatos, hogy a kormány a közpénzek elköltéséről nem számolt el észszerű részletezettséggel. Ennek példája az is, amit már a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy a Miniszterelnökség az eredeti kiadási előirányzatá t 28 milliárd forintban állapította meg a költségvetési törvény szerint, de az év során ez 56 milliárd forintra módosult, azonban a teljesítés 42 milliárd lett összességében, így a kiadások csak 75 százalékban teljesültek. Ennek kapcsán sem az előterjeszte tt törvényjavaslatban, sem pedig az ÁSZjelentésben nem olvashatunk konkrét indoklást. Olyanokat olvashatunk benne, hogy bizonyos dolgokra jelentős tételt költöttek el. Azt azonban, hogy mit jelent a jelentős tétel, nem definiálja sem a kormányzat, sem ped ig az ÁSZ ezt nem próbálja meg számunkra egyértelműsíteni. De nemcsak a Miniszterelnökséget kell ilyen értelemben példaként felhozni, habár ott különösen is érdekes, hogy a személyi kiadások 10 milliárdról 13 milliárdra, a dologi kiadások 2,3 milliárdról 3 ,7 milliárdra növekedtek. De még emellett nyugodtan megemlíthetjük az éppen most megszüntetendő KEKKHt is, amely a személyi kiadások terén 3ról 3,5 milliárd forintra emelte a kiadásait, a dologi kiadásait pedig 23 milliárdról 27 milliárdra. De a Nemzetga zdasági Minisztérium is eléggé megemelte a kiadásait, például a személyi jellegű kiadásai esetén 15 milliárdról 18 milliárdra, a dologi kiadásait pedig még ennél is drasztikusabb mértékben; csakúgy, mint a NAV esetében, ahol 90 milliárdról 115 milliárdra n őttek a személyi jellegű kiadások. Nagyon érdekes számunkra, hogy például a kisvárdai sportberuházás kapcsán azt láthatjuk, hogy az eredetileg tervezett 800 millió forint helyett 1,5 milliárdra növekedtek a kiadások, és emellett még a zárszámadásban megjel enik egy korábban nem tervezett 1 milliárd forintos tétel is. És így tovább, számtalan további ilyen jellegű példát tudnék még említeni; esetleg még egykettőt, ha megengednek. A Ligetprojekt esetén is volt egy jelentős, 1,2 milliárd forintos emelkedés az eredetileg előterjesztetthez képest. Ha kimegyünk a Ligetbe, ennek azonban nyilván a nyomát sem láthatjuk. Ugyanakkor amellett, hogy a kormányzat növekvő adóbevételekről számol be, egyetlenegy tétel esetén, a játékadó terén az eredetileg tervezett 39,7 mi lliárd helyett csak 32 milliárd valósult meg. Ez a 7 milliárdos csökkenés igenis érdekes, és nyilvánvalóan az ellenőrzés hiányára vezethető vissza.
