Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat általános vita megkezdése - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
173 Az új Pp. tehát megint a gazdagoknak és a jómódúaknak kedvez, a szegényeket pedig rosszabb helyzetbe hozza. Másként fogalmazva: a környező jogszabályok hiányosságai miatt sok esetben nem szavatolja a valódi, a tényleges jogegyenlőséget. Ma akkor kaphat valaki alanyi jogon pártfogó ügyvédet, ha én ezt jól tudom, ha nagyjából havi 26 ezer forintnál nem él több pénzből. Persze tudjuk, hogy a Fidesz szerint 47 ezer forintból is meg lehet élni, de 26 ezerről még ők sem állították, hogy meg lehet. Nos, ma még egy 47 ezer forintb ól élő ember sem kaphat azonnal és alanyi jogon ingyenes jogi képviseletet az államtól. Átgondolták, hogy ilyen szabályok mellett tényleg most van ideje annak, hogy az ügyvédkényszert kiterjesszék? Persze, ez a szemlélet pontosan összhangban van Kósa Lajos , a Fidesz frakcióvezetőjének szavaival, idézném: „Egy bizonyos értékhatár alatt aki akar, pereskedjen, de fizesse ki a teljes államigazgatási költséget, nincs illetékmentesség, nincsenek kedvezmények.” Tiszta beszéd, tisztelt képviselőtársaim: aki jómódú, érvényesítheti az igazát, aki nem, az nyugodjon bele a sorsába! És most mit látunk a Pp.ben? Aki megengedheti magának, hogy megbíz egy ügyvédet, az pereskedhet, aki nem, az pedig nem. Tudom, hogy volt eddig is ügyvédkényszer, de ahelyett, hogy akkor kezd enének az ügyvédkényszer kibővítésén gondolkodni, amikor a pártfogó ügyvédi rendszert már alkalmassá tették erre, fordítva állnak hozzá. Számunkra ez elfogadhatatlan. Apró eszközei ezek annak, ahogyan szétszakítható egy társadalom, ahogy a szociális olló e gyre jobban szétnyitható. Hallom már erre válaszként: hiszen éppen ezt a problémát küszöböli ki a javaslat azzal, hogy eltérő jogi szabályozást határoz meg a perbeni jogi képviselettől függően. Ezzel azonban két probléma van: az egyik, hogy az ügyvédkénysz eres ügyekben, amelyekből, hangsúlyozom, egyre több lesz az új Pp.ben, ezek az eltérő szabályok értelemszerűen nem alkalmazhatók, hiszen ügyvédkényszer van. Ami azonban a legnagyobb probléma, hogy az állam által finanszírozott jogi képviselő helyett minte gy pótcselekvésként olyan szabályozást alkalmaznak, amely a jogbiztonságot, a bírói függetlenséget és más vonatkozásban a jog előtti egyenlőséget veszélyezteti. A megoldás egyaránt rossz a jogi képviselő nélkül eljáró félnek, az ellenérdekű félnek, valamin t az ítélkező bírónak is. A jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó speciális szabályokat a törvényjavaslat XV. fejezete tartalmazza, eszerint a jogi képviselő nélkül eljáró félre speciális szabályok vonatkoznak, egy nyomtatványon vagy szóban kell elő terjeszteni a fontosabb beadványokat, megengedőbbek a viszontkereset benyújtására, a hiánypótlásra vonatkozó szabályok s a többi. A jogi képviselő nélkül eljáró fél által benyújtott keresetlevélnek nem kell tartalmaznia - figyeljenek jól! - a jogalapot, a jogi érvelést és a jogszabályhelyeket. Ezek a látszólag kedvező szabályok valóban könnyítenek ugyan a jogi képviselő nélkül eljáró fél helyzetén, közel lehetetlen helyzetbe hozzák azonban a jogi képviselővel eljáró ellenérdekű felet és a bírót is. A bírót a hatályos Pp. szerint és jogi képviselővel eljáró fél esetén a törvényjavaslat szerint is a felek nyilatkozatai kötik. A jogalapot és a jogi érvelést nem tartalmazó keresetlevél esetén ilyen nyilatkozatról nyilván nem beszélhetünk, a jogalapot és a jogi é rvelést a bírónak kell tisztáznia. Szinte akaratlanul is a másik fél kvázi jogi képviselőjévé válik a bíró, őt segíti szaktudásával. Hogyan várható el ilyenkor az objektivitás? Hozzon döntést majd, mondjuk, a saját jogi érvelésével szemben? A törvényjavasl atból nem derül ki egyébként az sem, hogy az ellenérdekű fél már a bíró kiegészítéseivel együtt kapjae meg a keresetlevelet, avagy sem. A felek ilyen eltérő pozíciója tehát rendkívüli körültekintést követel meg a bírótól ahhoz, hogy ne prejudikáljon, és a tisztességes eljárás követelményeit is érvényesíteni tudja. Ez olyan új szerepfelfogást követel meg a bírótól, amely teljesen idegen a jelenlegitől, és amelyre nincs jelenleg felkészülve - megjegyzem: lehet, jobb is, ha nem lesz , a hatásvizsgálati lap a lapján nem is tervezik felkészíteni. A bíró helyzetét rontja, hogy járásbíróságokon párhuzamosan kell tárgyalnia olyan ügyeket, amelyekben kötelező a jogi képviselet, és olyanokat, amelyekben nem. Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem pusztán arról van szó, ho gy egy újfajta eljárást is meg kell tanulnia, hanem arról, hogy akár azonos napon kell tárgyalnia olyan ügyeket, amelyekben teljesen formalizált az eljárás, kész
