Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 2. szerda (181. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Hány embert tervez kirúgni a kormány?” címmel - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
1668 belül, mint amit a piaci szféra ki tud tölteni. Németország eseté ben 1012 százalékról beszélünk, Lengyelország esetében 10 százalékról, Szlovákia esetében pedig 1015 százalékról. Magyarországon a költségvetésből vagy a költségvetés valamelyik alrendszeréből finanszírozott emberek aránya a teljes foglalkoztatásnak több mint a 20 százaléka. Én arról beszéltem, hogy hosszú távon, ami tízéves időintervallumot jelent, érdemes azon elgondolkodni, egy kormány miként tudja azt elérni, hogy 15 százaléknál ne legyen több az állam által foglalkoztatottak aránya. Ezt kétféleképpen tudja támogatni, egyrészt úgy, hogy a nyugdíjba menők álláshelyeit nem tölti be, nem vesz fel oda embereket. S hogy tudja még támogatni? 2010 óta Magyarországon 650 ezer emberrel többen dolgoznak, és ha tovább növekszik ez a létszám, úgy értelemszerűen a 1015 százalék is sokkal többet jelent annál, mint ha azt a mai foglalkoztatotti viszonyokra helyezi. Harmadsorban pedig az állam akkor lehet valóban karcsúbb, amikor van gazdasági növekedés, amikor van hova felvenni ezeket az embereket. Ma, azt gondolom, hogy egyenjogúságot kell teremteni. Egy piaci munkavállalót sem illet meg olyan típusú biztosíték, amit ma szakszervezetként az LMP elvár a kormánytól. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra frakc ióvezető asszonyé a szó. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Ha most jól értelmezem az ön szavait, akkor ez azt jelenti, hogy önök tulajdonképpen nem is terveznek elbocsátást a közszférából, hiszen azt mondta, hogy megnyitnak néhány kérdést, és ahogyan m ajd nyugdíjba mennek az emberek. Ha megnyitják ezt a kérdést, akkor milyen tanulmányok készülnek, s pontosan mikor mérik fel és mikor mondják meg azokat a számokat, akik természetes úton ki fognak esni a közszférából? Azt pedig feltételezhetjük, hogy akik ily módon kiesnek a közszférából, azok igazából nem fogják Magyarországon a munkaerőhiányt enyhíteni, hiszen ők nyugdíjasok lesznek, egy másik életmódba mennek át, s akkor a kérdés újra ugyanaz lesz, hogy milyen módon próbálja a kormány megoldani az egyre növekvő munkaerőhiányt Magyarországon. Bár mi, mint ahogy mondtam, nem tartjuk helyesnek a közszféra leépítését. ELNÖK : Köszönöm szépen, frakcióvezető asszony. Egy percre Csepreghy Nándor államtitkár úré a szó. CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államti tkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Nem, képviselő asszony, nem érti jól azt, amit mondtam. Nem azt mondtam, hogy a kormány nem fog elbocsátani embereket, hiszen ha megnézi azokat a kormányhatározatokat, amelyek a január 1jével megszűnő háttérintézményekről szólnak, azt látja, hogy azok a háttérintézmények 2030 százalékkal kisebb létszámkerettel fognak beolvadni a minisztériumokba, mint amekkora kerettel működtek önálló háttérintézményként. Én arról beszélek, hogy igenis hozzá kell nyúlni az állami foglalko ztatottak létszámához. Ha az állam több tíz milliárd forintot költ digitalizációra, az állami szolgáltatások egyszerűbbé tételére, akkor semmivel sem lehet indokolni azt, hogy ezt ugyanakkora létszámmal látja el, mint amekkora létszám a digitalizációt mege lőzően szükséges volt. Értem, hogy a parlamenti műfaj keretei között ebben a kérdésben nem lehet a politikai pártállástól független vitát folytatni, ezért engedje meg, hogy meghívjam egy személyes, médián kívüli beszélgetésre erről a kérdésről. Hajlandó va gyok ezt a vitát nyíltan is lefolytatni, hogy ebben a tekintetben is konstruktív dialógus alakulhasson ki az ellenzék és a kormány között. (Taps a kormánypártok soraiban.)
