Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat általános vita megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
165 jogi képviselet előírása kizárólag a tör vényszéki eljárásban: ez biztosítja azt a szaktudást, ami a bonyolult ügyek elintézését gyorsítja. Az anyagi pervezetés jogintézménye aktív közreműködési kötelezettséget telepít a bíróságra, amely elősegíti a felek jogérvényesítését és közrehat a peranyag mihamarabbi és koncentrált rendelkezésre állásában. A kötelező fizetési meghagyásos értékhatár felemelése 3 millió forintra csökkenti a peres ügyek mennyiségét, így az ügyek gyorsabban és rövidebb határidőkkel, tárgyalási időközökkel bonyolíthatók. Itt meg vizsgáltuk többek között azt is, hogy ma a 3 millió forintos fizetési meghagyásnak hány százaléka alakul perré, és nyugodtan láthatjuk azt, hogy bevállalható az, hogy az értékhatárt felemeljük, hiszen a fizetési meghagyások eljárásainak többsége így is bef ejeződik 3 millió forint értékhatár alatt. Fontosnak tartottuk az elektronikus kapcsolattartás kiterjesztését is. Nézzük az alapelvi szinten megjelenő elvárásokat! A javaslat alapelvei jelenítik meg azokat a legfontosabb üzeneteket, amelyek meghatározzák a törvény szellemiségét. Ezek közül hármat szeretnék kiemelni. A felek eljárástámogatási kötelezettségét, amivel a javaslat alapelvi szinten kívánja kifejezni a felek fokozott eljárási felelősségét a bíróság elé vitt jogvita előrevitelével kapcsolatban. A f elek eljárástámogatása az egyik biztosítéka a törvény egyik legfontosabb célkitűzése, a perkoncentráció megvalósításának. A második az igazmondási kötelezettség előírása a fél által tett tényállítások tekintetében. Plósz Sándor 1910. évi expozéjában a tör vényjavaslat egyik nóvumaként emelte ki, mely szerint: „Hazudni a perben büntetés terhe alatt tilos. Aki jobb tudomása ellenére az ügyre vonatkozó nyilván valótlan tényeket állít, vagy jobb tudomása ellenére nyilván alaptalanul tagad, vagy valótlan bizonyí tékot hoz fel, pénzbüntetéssel sújtható.” A törvényjavaslatban is hangsúlyosan jelenik meg az igazmondási kötelezettség előírása, hasonlóan a mintaadónak tekinthető külföldi kódexek, így például a német, osztrák, szlovén törvény megoldásaihoz, amit a polgá ri per társadalmi költségei is indokolnak, vagyis a fél felelősségének hangsúlyozását az általa megtett tényállítások és ténybeli nyilatkozatok valóságtartalma tekintetében. A javaslat a bíróságtól is új szerepfelfogást kíván, amely alapelvi szinten a közr ehatási tevékenység nevesítésében jelenik meg, a per során pedig az anyagi pervezetésben nyilvánul meg. A javaslat egyik jellegadó sajátossága a bíróság szerepének erősítése, a bírói aktivitás fokozása a jogvita tá rgyi kereteinek kialakításában, ami valamennyi újrakodifikált európai perrendben megfigyelhető. Engedjenek meg néhány szót az osztott perszerkezetről! A javaslat legfontosabb újítása az 1911. évi I. törvénycikkben is meghonosított és külföldön is kiválóan funkcionáló, osztott perszerkezet bevezetése. Ez azt jelenti, hogy az eljárás mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő, két szakaszra tagolódik. Plósz Sándor expozéjában ezt a megoldást más perjogokkal szemben is fontos újításként nevesítette, m egkülönböztetve a per úgynevezett alakulási stádiumát és az érdemleges szakot, ahol a kereset előadása, az érdemleges ellenkérelem és a pergátló kifogások és azoknak a letárgyalása a per alakulásához tartozik, ami után következik az érdemleges szak. A java slat is ezt a kettéosztást alkalmazza, ami sikeresen működik a mintaadónak tekinthető külföldi perrendekben, így a német, svájci, francia eljárásjogban, és az újonnan kodifikált európai kódexek is előszeretettel alkalmazzák, így például a szlovén, a horvát és a cseh perjog. A javaslat szerint az eljárás két szakaszra, a perfelvételi szakra és az érdemi tárgyalási szakra tagozódik. Ebben a modellben a perfelvételi szakra nagy hangsúly helyeződik. Itt történik meg a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározá sa. A felek itt teszik meg jogállításaikat, tényállításaikat, bizonyítási indítványaikat, amelyek a perfelvételi szak lezárásával rögzülnek - tehát mondhatjuk, hogy rögzül a per , és fő szabály szerint eddig van lehetőségük a feleknek tény- és jogállítása ikat, kérelmüket, ellenkérelmüket módosítani, újabb bizonyítási indítványt előterjeszteni. Ennek a
