Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vita - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
145 Szabó Marcel beszélt részletesen arról, hogy a TTIPnek, tehát a transzatlanti kereskedelmi szerződésnek amerikaieurópai alapjogi aspektusait vizsgálták önök, és nagyon aktívak voltak benne; ezt nagyon köszönjük, és a jövőben is szeretn énk azt, ha ez folytatódna. Úgy gondoljuk, hogy valóban alapjogokat érinthet, hogy milyen szerződés születik. Mi is harcolunk a megfelelő fórumokon, akár itt, az Országgyűlésben, bízunk benne, hogy a magyar kormány is, bár sokszor nem tudjuk eldönteni, hog y pontosan mi az álláspontja ezzel kapcsolatosan, de hogy fel fog lépni, és nagyon fontos azt látni, hogy valóban alapjogoknak a sérelme is felmerülhet, ha egy nem megfelelő szerződésnek a kidolgozása kerül előtérbe. Szeretnénk, ha a jövőben is - ahogy mon dtam - önök is foglalkoznának ezzel. Aztán a hulladékgazdálkodás terén - ez is elhangzott - több beadvánnyal éltek önök felé, engem is mint országgyűlési képviselőt megkerestek nem egy esetben, és találtam is olyat, ez egy folyamatos, több évben felmerülő probléma, hogy önök nagyon helyesen felléptek abba az irányba, és több önkormányzatot is felhívtak arra, hogy a törvényeknek megfelelő hulladékgazdálkodási helyi rendeletet fogadjanak el vagy módosítsák ezeket. Ebben az esetben azt kellett látni, hogy azok az állásfoglalások, amelyek megszülettek a hivatal részéről, gyakorlatilag jogilag az ombudsman részéről, megkönnyítették az állampolgároknak a jogkeresését, hiszen ha az ombudsmantól érkezett egy felhívás, azért az önkormányzatok ennek eleget tettek. Itt arról volt szó, hogy volte lehetőség arra, hogy eldöntsék az állampolgárok, hogy mekkora kukákba gyűjtik a szemetet, és az arányosság kérdése, hogy annyiért fizetneke, amennyit meg tudnak tölteni, illetve egy fontos kérdés, hogy bár kötelezően igénybe v eendő szolgáltatásokról beszélünk, de az, hogy valaki, mondjuk, nem lakik egy nyaralóban, és szüneteltethesse ezt a szolgáltatást, ez is fontos, hogy előtérbe kerüljön. Egyébként hozzáteszem, hogy vannak még ilyen önkormányzatok, ahol ez nem valósult meg, de én biztatom az állampolgárokat is, hogy ha az önkormányzatok nem teszik meg, akkor nyugodtan az ombudsman úrhoz is fordulhatnak. Szó volt még előttem sok esetben - erre csak részben szeretnék az idő szűkössége okán is kitérni - a szegregáció fogalomrend szeréről. Szalayné Sándor Erzsébettől egy kimerítő fogalompontosítást hallhattunk szóban a bizottság ülésén. Én azt kifogásoltam, hogy a jelentés mintha nem kellő pontossággal használná ezt a fogalomrendszert, de a kiegészítés számomra kielégítő volt, hisz en az hangzott el, hogy azokban az esetekben, amikor valakit tudásszint alapján sorolunk, és egy iskola tudásszint alapján sorolja akár osztályokba a diákokat, és ilyen módon valósul meg megfelelő módon az ő képzésük, akkor ez nem valósít meg negatív értel emben szegregációt, ez számomra egy pozitív megnyilvánulás volt. Egyébként Balog Zoltán miniszter úrnak is feltettem ezt a kérdést, és ő is azt mondta el, hogy igen, ez egy olyan kérdés, amelynek helye lehet, már csak a gyakorlatban szeretnénk azt, ha ez m egvalósulna. Meggyőződésem, hogy akkor lehet egy megfelelő helyi, akár egy kistelepülésen is egy megfelelő helyi oktatást - de ez nagy településekre is igaz lehet - megvalósítani, ha tudásalapon minden tanulócsoportnak meg tudjuk adni azt, ami számára a le gnagyobb segítségként, igényként jelentkezik, megfelelő, akár speciális képzettségű oktatókat. Az egy másik kérdés, hogy ha ezek után bizonyos áljogvédők szegregációt kiáltanak, akkor jogilag és mindenféle módon meg is kell és meg is lehet védeni ezt az ér vrendszert, és nagyon szeretnénk, ha a jövőben szakmailag ezek a folyamatok beindulhatnának. Aztán felhívtam az ombudsman úr figyelmét - és bízom benne, illetve arról tájékoztattak, hogy vizsgálódnak az ügyben - az egyedi azonosító jegyeknek a rendőrségi f otózásával kapcsolatosan. Ezt nagyon röviden fel kell hoznom itt is, hiszen arról van szó, hogy törvényi háttér nélkül jelenleg az a gyakorlat, hogy fényképfelvételeket készítenek gyakorlatilag bármely esetekben, akár intim helyeken is a különböző, akár ok kal, akár ok nélkül meggyanúsított elkövetőkről. És nem arról van szó, hogy mondjuk, veszélyes bűnözőknél ezt ne kellene megengedni, de egy közúti szabálysértés vagy egy közúti bűncselekmény elkövetésénél, vagy akár egy becsületsértéses ügynél, ha mondjuk, az egy közszereplő hátrányára történt és az ügyészség képviseli a vádat, akkor nem szabályozott módon, egy ORFKutasítás mellékleteként arra kötelezni az eljárást elszenvedőket, hogy akár meztelenre
