Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 24. hétfő (177. szám) - Németh Szilárd István (Fidesz) - az igazságügyi miniszterhez - „Pedofil botrány az MSZP körül?” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1352 Szükségese törvénymódosítás, hogy az ilyen bűnözőket egyszer és mindenkorra megállítsuk? Várom válaszát, államtitkár úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Völner Pál államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs ellen bűncselekmények közül a legvisszataszítóbbak a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények. A jogalkotó kiemelkedő figyelmet ford ít a gyermekekre, és e kiemelkedő figyelem fokozott büntetőjogi védelem biztosítását is jelenti egyben. A 2013. július 1jén hatályba lépett büntető törvénykönyv szigorította a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények büntetését. A sértett beleegyezése nélküli, de nem élet, testi épség ellen irányuló fenyegetés hatására megvalósuló szexuális aktust, az úgynevezett nemi zsarolást szexuális kényszerítésként rendeli büntetni. A bűncselekmény minősített esete a 18., illetve a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés, amelynek büntetési tétele 28 évig, illetve 510 évig terjedő szabadságvesztés büntetés. Ugyancsak minősített eset, és 28 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, ha az elkövető a hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve közte és a sértett között fennálló egyéb hatalmi vagy befolyásos viszonnyal visszaélve követi el a bűncselekményt. A szexuális erőszak minősített eset e valósul meg, és 510 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a bűncselekményt 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el, továbbá minősített eset a szexuális kényszerítéshez hasonlóan: az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felüg yelete, gondozása, gyógykezelése alatt, illetve - mint említettem - egyéb módon befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, és a 18. életévét be nem töltött sértett esetén 515 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő. Összehasonlításképp en, az emberölés alapesetének büntetési tétele 515 évig terjedő szabadságvesztés. A védelem hatékony érvényesülését biztosítja a büntető törvénykönyvben a foglalkoztatástól eltiltás büntetés hatályos szabályozás kialakítása, amelynek értelmében a nemi éle t szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetése, ha 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, eltávolítható, eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve vele hatalmi vagy befolyási viszonyban állhat. A gyermekek védelmét szolgálja továbbá az a bűnügyi nyilvántartó rendszerrel kapcsolatos szigorítás is, miszerint a büntetlen előélet igazolását célzó hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalmaként megjelenik minden olyan foglalkoztatástól vagy tevékenységtől eltiltás, amelynek keretében a kérelmező 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógyke zelését végezné, illetve befolyást gyakorolna vele. A gyermekek védelme érdekéhez jelentős társadalmi érdek fűződik, így a 18. életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére csak olyan személy létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti, közszolgá lati viszonyt, aki kiskorúak sérelmére elkövethető bűncselekmények tekintetében hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem szerepel ilyen nyilvántartásban, nem áll megalapozott gyanú alatt vagy büntetőeljárás alatt, és nem áll foglalkoztatástól e ltiltás alatt. (14.40) Tehát ezek a munka törvénykönyvében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben is szigorításra kerültek. Az ismertetett rendelkezések alapján elmondható, hogy a hatályos jogs zabályok figyelembe veszik a gyermekek kiszolgáltatott helyzetét. Elsődleges célnak tekintik a gyermekek védelmét, de
