Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 24. hétfő (177. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
1329 ne gondolja, és nem is gondoljuk, hogy ez nem egy világos politikai elképzelés része, márpedig meggyőződésem szerint demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között. Nem feladata és nem is teheti, hogy első, másod- és harmadosztályú besorolást adjon a forradalomban és szabadságharcban egykoron részt vevőknek. Helyes, ha a magyar közvélemény név szerint is, arcra is ismeri és megismeri a „pesti srácokat” és mindazokat, akik a fővárosban vagy éppen vidéken, s őt, az országhatárainkon túl is kiálltak ’56 eszméi mellett. De legyen napnál világosabb: Nagy Imre és társai nélkül nincs ’56. Nagy Imre és társai nélkül nem teljes ’56 politikai tablója. És minden olyan kísérletet, a történelemnek minden olyan tudatos át festését, amelynek kísérletét igenis látjuk, amelynek az a célja, hogy háttérbe szorítsa és félhomályban tartsa a forradalom politikai vezetőit és teljesítményüket, nemcsak hibásnak, nemcsak tévesnek, hanem szégyenteljesnek tartjuk. Szabad és igazságos Mag yarországot akartak ’56ban. Hittek abban, hogy ez megteremthető. De az emlékezetpolitika, a hatvan évvel ezelőtti események megelevenítése egyáltalán nem csak azt jelenti, hogy napról napra, óráról órára kísérjük végig mindazt, ami hatvan évvel ezelőtt tö rtént. Azok a gondolatok, azok az eszmék, és ez bárkinek bármennyire is kínos és kellemetlen ma, igenis köztük világos és büszke baloldali és szocialista eszmék, gondolatok arra is köteleznek bennünket, hogy erre a mai Magyarország körülményei között is em lékeztessünk. Nem hiszem, sőt, biztos vagyok benne, hogy azok közül, akik ’56ban sajtószabadságot akartak és követeltek, lenne akár egyetlenegy is, aki egyetértene azzal, ami a közelmúltban és a jelenben Magyarország legnagyobb napilapjával történt. Igeni s, itt a 60. évfordulón ki kell jelenteni, hogy ami a Népszabadsággal történt, az a magyar sajtószabadság csorbítása, tehát a magyar szabadság csorbítása. Az is egyértelmű, hogy azok, akik igazságosabb Magyarországot akartak ’56ban, nehezen viselnék és ká rhoztatnák azt a politikát, amelynek eredményeként a közoktatásból 40 ezer szegény gyereket hajítottak ki az elmúlt évek tevékenysége végett. Nem hiszem, hogy helyeselnék azt, hogy akinek van pénze, az a legjobb iskolákba járatja a gyermekét, miközben szeg ény családban született tehetséges magyar lányok és fiúk százai és ezrei kallódnak el. Mi, magyar szocialisták büszkék vagyunk arra, tisztelt Ház, hogy hazánk, Magyarország az Európai Unió tagja. Látjuk és nem kétséges, hogy az Európai Unió számos kérdésbe n lassú, kivár vagy akár fél. De ez a mi számunkra nem jelenti és nem is fogja jelenteni, hogy egyetértenénk bármi olyan lépéssel vagy szándékkal, ami hazánkat távolítaná vagy éppenséggel kifelé vezetné az Európai Unióból. Mi, magyar szocialisták a sikert a szabad és igazságos magyar jövőért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) abban látjuk, hogy Magyarország erős tagja legyen és maradjon az Európai Uniónak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : A kormány nevében vála szadásra Dömötör Csaba államtitkár úrnak adom meg a szót. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Tisztelt Képviselő Úr! Örülök annak, hogy az MSZPben, még ha az ünnep után is, megindult egy együttgondolkodás, egy folyamat arról, hogy mit is gondolunk 1956ról, 1956 szereplőiről (Gőgös Zoltán közbeszól.) és az abból fakadó mostani teendőkről. Kár, hogy az elmúlt hetekben, az elmúlt hónapokban ebben a tevékenységben nem vettek részt. 1956 számunkra a szabadságról, a függetlenségről szól és szól leginkább a nemzeti egységről. A kormány azzal a reménnyel ment neki a 60. évfordulónak, hogy sikerül jóvátenni azt, hogy a baloldali kormány tönkretette a tíz évvel ezelőtti 50. évfordulót. Ön is emlékezhet arra, ön akkor miniszter volt, én pedig akár golyót is kaphattam volna, mert ott voltam az ünneplő tömegben, mint ahogy egyébként tegnap is. De mit tett az MSZP az elmúlt hetekben? Kezdte azzal, hogy nem írta alá az ’56ról szóló közös nyilatkozatot - ez egyebek mellett arra kért volna minden m agyar embert, függetlenül attól, hogy hol él a világban, hogy hajtson fejet ’56 hősei és áldozatai előtt, és ünnepelje az évfordulót büszkeséggel.
