Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - DR. TILKI ATTILA (Fidesz):
1304 DR. TILKI ATTILA ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Október 2án több mint 3 millió 361 ezer ember döntött a kvóta, a kényszerbetelepítés elutasítása mellett. A rendszerváltás óta még soha egyetlenegy népszavazáson sem szavaztak ilyen egységesen egy irányba a magyarok. Többen szavaztak Brüsszel ellen, mint bármilyen párt szavazóbázisa a rendszerváltás óta eltelt negyedszázad történetében. Magyarországon létrejött egy új egység; az emberek világosan elmondták, mit aka rnak. Az „Új egység Magyarországért” egybehangzó akarata, hogy hazánkba ne legyen kényszerbetelepítés. A népszavazáson a kényszerbetelepítés és a brüsszeli bevándorlási politika szenvedett vereséget. A magyar emberek Magyarországért álltak ki, nem az Európ ai Unió ellen, hanem Európáért, a kultúránkért és a biztonságunkért. SzabolcsSzatmárbereg megye országgyűlési képviselője vagyok, azon belül is a választókerületem kelet felől Kárpátaljával, Ukrajnával határos. A tavalyi migránsáradatból a térsé gem keveset érzékelt, bár több tucat muszlim migráns mégis érkezett Ukrajna felől. Nem özönlöttek a migránsok Fehérgyarmaton, Vásárosnaményon, Mándokon vagy Záhonyon keresztül, mégis a választókerületemből nagyon sokan, 37 131en úgy gondolták, hogy élnek a választójogukkal, és közülük 35 115en úgy gondolták, hogy fontos számukra az identitásunk és a nemzeti szuverenitásunk. Olyan vidéke ez az országnak, ahol mindig is különösen fontos volt az emberek magyarsága. Ady Endre csodálatosan ír az itt élő embere kről, amikor Móricz Zsigmond „Hét krajcár” című elbeszéléséről mondja el a véleményét a Nyugatban: „Mert errefelé prédikáltak valamikor Méliusz Juhászék, bölcs világ ez, legmagyarabb világa a világnak. Hiszen itt vannak, akik Kalvin istenéből bölcs, külön, magyar istent csináltak, errefelé nem koronáz Ugocsa, ezen a tájon verődött össze Esze Tamás kuruc hada. Ez itt a magyar föld, az első foglalóké, magyar, tehát véres, szomorú, fáradt, sivár, de harcos, de szép, de elpusztíthatatlan.” Az Európai Unió jelen legi politikai vezetése a lopakodó föderalizmus jegyében nem képes és nem is akar normális választ adni a migráció kihívásaira. A népszavazás eredményessége szükségessé teszi számunkra, hogy újradefiniáljuk önmagunk és nemzeti alkotmányos rendszerünk viszo nyát az Európai Unióhoz. Ez természetesen azt is maga után vonja, hogy meghatározzuk alkotmányos identitásunkat. Mára az Európai Unió már a jogközösség és az önálló államiság között helyezkedik el, és nem túlzás azt állítani, hogy Brüsszel elveszítette a j ózan eszét, és képtelen felismerni, hogy rossz úton jár a kötelező kvóta tagállamokra való ráerőltetésével. A népszavazás eredménye egy új egységet teremtett hazánkban. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy végre ténylegesen kijelöljük saját szuverenitás unk határait. Az első módosítással a Nemzeti hitvallást érintve, rögzítve valljuk, hogy történeti Alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Alkotmányos önazonosságunk követelése azért is fontos, mert az Eu rópai Unió a népszavazás után továbbra is elfogadhatónak tartja azt az eljárást, hogy az EP és a Miniszterek Tanácsa együttesen kerülje meg az állam- és kormányfők fórumát. Az EP baloldali liberális és kommunista többsége semmilyen kivételt nem kíván megen gedni a kötelező betelepítési kvóta alól, így Magyarországnak és a V4 országainak is kötelező lenne bevándorlókat fogadni. Sajnos, a magyarországi baloldalra és liberális szövetségeseikre az Európai Unió továbbra is támaszkodik, támaszkodhat, ugyanis minde nt megtesznek azért, hogy a több mint 3 millió 300 ezer ember véleményét semmibe vegyék vagy megpróbálják lekicsinyíteni. A Magyar Narancsban Kis János a cikkében azt állítja, hogy nem népszavazás volt október 2án, mert az demokratikus intézmény, ez népsz avaztatás volt, az pedig az autokrácia tartozéka. Szerinte a referendum győztese az ellenzék lett. Az MSZP álalkotmányjogi érveléssel igyekszik az Alaptörvény módosítását illegitimnek beállítani. Az európai joggyakorlat alkotmánymódosítás esetén több megol dást ismer. Az egyik:
