Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
1270 Obamának is levele t írtak annak érdekében, hogy ezt megtehessék, és ilyen módon a támogatásukról biztosítsák a TTIPt. Hölgyeim és Uraim! Teljesen másról beszélnek önök rendszeresen itthon, idehaza belpolitikai színtéren, és teljesen máshogy történnek ezek a dolgok Brüsszel ben, amikor a brüsszeli bürokraták ellen kellene megvédeni Magyarországot. A Jobbiknál nincs efféle köpönyegforgatás (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget. - Közbeszólások a Jobbik soraiból.) , mi itthon is és külföldön is ugyanazt képv iseljük, ami a nemzeti érdek. Mi arra tettünk esküt, hogy minden esetben, akár ilyen, akár olyan a politikai széljárás, a magyar emberek, a magyar nemzet érdekét képviseljük. A Fidesz jellemzően nem ezt teszi. Ez a felsorolás, amit az előbb említettem, nem teljes lista, ennyi fért bele az időkeretbe, de önök rendszeresen cserben hagyják Magyarországot. Szégyelljék érte magukat! Köszönöm szépen. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Úgy van! - Szégyen! - Nagy taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. F rakcióvezető úr, egyetlenegy dolgot nem értettem, az időkeretet, mert önnek még 62 perc 57 másodperce lenne. Értem én, tehát a házon belüli, a frakción belüli időkeret megosztása. (Volner János bólint.) Köszönöm szépen. (Szilágyi György: A tények makacs do lgok!) A következő felszólaló a KDNP képviselőcsoportjából Aradszki András képviselő úr. Parancsoljon! DR. ARADSZKI ANDRÁS ( KDNP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Sakkmatt!) Világos és egy értelmű üzenete van a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának: valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy a betelepítési diktátumról szóló népszavazás eredményében megnyilvánuló többségi akaratot az Országgyűlés beemelje Magyarország Alaptörvényébe. A jelentős társadalmi kérdésekben megnyilvánulni kívánó magyar állampolgárok, vagyis azok, akik felelősen gondolkodnak és elmentek szavazni ebben a kérdésben október 2án, 98 százalékának, 3 millió 362 ezer embernek az állásfoglalását ugyanis erkölcsi szem pontok miatt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ez pedig arra vonatkozik, hogy ők a maguk részéről nem kívánják átengedni a döntést az Európai Uniónak abban, hogy illegális bevándorlók kényszerű betelepítését Magyarország köteles legyen elfogadni. Ugyanis ők azt látják, hogy az Európai Unió az elmúlt másfél évben az általános európai identitás feladásán, mondhatnám, elárulásán túl nem szerzett érvényt a jogszabályokban lefektetett elveknek sem, amelyekre pedig előszeretettel hivatkoznak a liberális körökben, p éldául Amnesty International, Helsinki Bizottság. Ugyanis az 1951es, a Magyar Népköztársaság által 1989. március 14én hatályba léptetett genfi egyezmény ma hatályos szövegének 2. cikke kimondja: „Minden menekültnek kötelességei vannak azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik, különösképpen az, hogy magát az ország törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend fenntartása érdekében hozott intézkedéseknek alávesse.” A 9. cikkben ezt olvashatjuk: „Az egyezmény egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy valamely szerződő állam háború vagy más súlyos és kivételes körülmények között egy meghatározott személlyel kapcsolatban ideiglenesen olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket az állam biztonsága szempontjából szükségesnek tart, amíg megállapítja, hogy az ado tt személy ténylegesen menekült, és ügyében az intézkedések fenntartására az állam biztonsága érdekében van szükség.” 31. cikk: „A szerződő államok az országba való jogellenes belépésük vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket , akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük vagy szabadságuk az 1. cikkben foglalt meghatározás értelmében veszélyeztetve volt, és akik engedély nélkül lépnek be területükre, illetve tartózkodnak ott, feltéve, hogy haladéktalanul jelentkeznek a hatóságoknál, és kellőképpen megindokolják jogellenes belépésüket, illetőleg jelenlétüket. A szerződő államok nem korlátozzák az ilyen menekültek mozgási szabadságát a szükséges mértéket meghaladóan, és ilyen korlátozásokat csak addig alkalmaznak, amíg jogi helyzetük az illető
