Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1257 kutatás szerint Magyarországon a nők 28 százaléka, 1,2 millió fő szenvedett el fizikai erőszakot, köztük 843 ezren partnerük keze által. Lelki erőszakot a nők majdnem f ele, 49 százalékuk, 2 millió fő tapasztalt már párkapcsolatban, míg szexuális erőszakról 9 százalékuk, 362 ezer fő számolt be. 9 százaléka a magyar nőknek, tehát 361 ezer nő 15 és 74 év között szexuális erőszak áldozatává vált valamikor az élete során Magy arországon partnere vagy más részéről. 6 százalék, 223 622 fő 20 és 74 év közötti nő él jelenleg is erőszakos kapcsolatban Magyarországon. Magyarországon több mint 35 ezer lányt ért szexuális erőszak 15 éves kora előtt. Ezek nem zavarják önöket?! Idehozzuk a költségvetési módosítókat, hogy az előrejelző rendszert, a feltárási rendszert javítsuk meg, és önök leszavazzák minden esetben. Idehozzuk az isztambuli egyezményt, hogy ratifikálja már az ország és nézze meg, de önök nem akarják. Mitől van az, hogy val amivel riogatják a magyar társadalmat, de önöknek nem baj az, ha magyar állampolgárok ilyen arányban és ilyen statisztikai adatokkal követnek el hasonló bűncselekményeket. Tehát amit képmutatásnak és demagógiának tartok Soltész képviselő úrnak, államtitkár úrnak a felszólalásában, nyilvánvalóan ez, amivel meglehetősen felbőszített. De nézzük egyébként a KDNPt, mert kíváncsi lennék, hogy felszólítottáke Balogh Józsefet, aki egykor itt a frakcióban ült, amikor súlyos testi sértéssel a feleségét bántalmazta. 420 ezer forint pénzbüntetést kapott és 256 ezer forintot, mert Magyarországon ennyiért lehet valakinek betörni az arccsontját családon belül. Akkor a KDNP tiltakozott? Nem nagyon találtam egy ilyet sem, hogy elzárkózik a KDNP. Nem nagyon találtam ilyet. A nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépésről szóló isztambuli egyezményt eddig 39 tagállam írta alá, 20 ratifikálta, Magyarország 2014. március 14e óta csatlakozott az egyezményhez, de a magyar jogba való átültetése nem történt meg. Ennyit a KNDP felszólalásáról és annak szakmai érveiről. Áttérnék egy emelkedettebb szintre, mert megmondom őszintén, hogy nagyon (Zaj a kormánypárti padsorokban. - Kucsák László: Kívánjuk, hogy sikerüljön!) vártam az igazságügyi miniszter úr felszólalását. A Wikipédiá n azt találtam róla, hogy magyar jogtudós, ügyvéd, habilitált tanár, diplomata, egyetemi tanár, és ráadásul benne van, hogy a kutatási területei összehasonlító alkotmányjog, közjogi bíráskodás, közjog, közigazgatási bíráskodás és európai közjog, ezen belül nemzeti alkotmányjog és európai integráció kérdése. Ezért lettem volna kíváncsi arra, hogy mi a véleménye. Őszintén sajnálom, hogy nincs már benn. (Dr. Völner Pál: Itt kellett volna lenni! - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Elmondta!) Néh ány kérdésemre adhatott volna választ. Nem tudom, mitől ilyen izgatott a KDNP, máskor egyébként be sem jönnek, most meg heveskednek, de majd rendezem még ezt. (Derültség. - Kucsák László: Negyed órája vagy itt! - Az elnök csenget. - Zaj.) Az első szakmai kérdésem lenne, miután nincs itt a miniszter úr, nem tudom, kihez, talán az államtitkár úrhoz vagy a másik államtitkár úrhoz, a kabinet kommunikációért felelős államtitkárához fordulnék ezért. (Közbeszólások: Ott az államtitkár!) Tehát mi az a mostani módo sításban, ami idáig nem következett az Alaptörvényből? Két alkotmánybírónak olvastam ez ügyben a nyilatkozatát, akik egyértelműen leírják, hogy idáig a hagyományos alkotmányozás során az Alkotmánybíróság gyakorlata következetesen az volt, hogy ezeket a sze mpontokat figyelemben tartották, tehát új elemet nem tartalmaz a módosítás. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tehát tudnake önök arra az egyszerű kérdésre választ adni: mi az, amitől most jobb lesz? Mi az, ami a jelenlegi jogrendszerben nem biztosított és ezáltal majd meg fog valósulni? Nem hoz semmilyen újdonságot. Szintén alkotmánybíró nyilatkozta, hogy gyakorlatilag nem hoz újdonságot. Egy másik kérdés, nagyonnagyon érdekes ez is, az önök szakterülete, tehát tényleg csak győzzenek meg; azt mondják, hogy Magyarországnak egy közepes Alaptörvénye van. Az osztrák egy nagyonnagyon részletes alaptörvény, míg NyugatEurópában sokkal rövidebbek és alapvetően egy
