Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 12. hétfő (165. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
110 XXI. század, hiszen nemcsak az ott uralkodó, az egészségügyben uralkodó viszonyok XX. századiak, hanem sajnos a bérek is megragadtak a XX. században, és nyugodtan kimondhatjuk és e lmondhatjuk azt a statisztikát, ami talán a leginkább szégyenre méltó, ugyanis a nemzetgazdasági ágakat tekintve az egészségügy éppen a szociális szférát meghaladóan a második legrosszabbul teljesítő, azaz itt keresnek a legkevesebbet a dolgozók. (20.20) N os, ezen a dolgozói szegénységen - hiszen ezt nyugodtan nevezhetjük dolgozói szegénységnek - kívánt a kormány változtatni, mintegy meghallva azt a nővértavaszt, nővérőszt, aztán majd megint tavaszt, amelyek egyre nagyobb nyomásként kerültek mindennap az ál lamtitkár asztalára. Egy olyan bérmegállapodás, illetve egy olyan bérfejlesztés került tehát terítékre, amelyet a kormány minden idők eddigi, talán legnagyobb bérfejlesztésének aposztrofált, és ebben egyrészt gondoltak az orvosokra, illetve az egészségügyi szakdolgozókra is. Az is jól látható, hogy a számok nyilván nem hazudnak, hiszen a bruttó 107 ezer forintos emelés, illetve egy 6 ezer forinttól 60 ezer forintig terjedő bruttó fizetésemelés a szakdolgozók tekintetében már számottevőnek mondható. Azonban az is látszik, és a számok ezen a téren sem hazudnak, hogy vannak ennek kimaradói, ugyanis nem az összes egészségügyi szakdolgozót, nem a közel százezer dolgozót érintette ez a béremelés, hanem nem érintette azokat a személyeket, akik például a védőnők, ne m érintette az alapellátásban dolgozó szakápolókat, ápolókat, akik segédkeznek. De nem érintette azokat az egészségügyben dolgozó szakdolgozókat sem, akik mindennapi technikai munkát végeznek, legyen szó az egyszerű irodai alkalmazottról, vagy éppen azokró l, akik becsavarják a villanykörtét, ha az éppen kiégett a kórteremben. Ezek a dolgozók, körülbelül 2030 ezerre tesszük a számukat - jelenleg változó egyébként, hogy állami fenntartásban vagy más fenntartónál, tehát önkormányzati vagy má s vegyes rendszerben dolgoznak , de egyben közös a tulajdonságuk: ők ebből a béremelésből, ebből a bérrendezésből teljes egészében kimaradnak. Azonban az ellenzéki, illetve mondhatjuk úgy, a civil hangok elérték végül is a kormány ajtaját, és behallatszód ott, úgy tűnik, a kellő hangú kiabálás, ugyanis a védőnők számára, pontosan, miután kiderült, hogy nem kerültek bele ebbe a bérrendezésbe, mégis kifundált a kormány valamit. De ez is a kormány eddigi tevékenységének megfelelően félmegoldásként ment át, ugy anis, amit erre biztosítottak - egyébként nem óriási összeget , azt maguknak a védőnőknek a béremelésére igencsak nem fordíthatták, így a kormánynak ezt a részükre adott béremelést is kozmetikázni kellett utólagos döntéssel. Ami viszont már nem biztos, ho gy végbe fog menni, hiszen arra kérték a fenntartót, hogy majd a fenntartó fizesse meg a számukra átutalt összegből az egyébként nekik járó bért. Nos, ezt fenntartója fogja válogatni, hogy számukra megadjae ezt a béremelést. Ha nem, akkor alig pár ezer fo rinttal növekedhet az ő munkabérük. És azt is hozzá kell tenni, hogy bizony 129 ezer forintért, amennyi egy védőnői fizetés, hát a mai rögvalóságban nem biztos, hogy túl sokan akarnak védőnői hivatást választani. Tehát nyugodtan kimondhatjuk, hogy közel né gyezer védőnő, közel nyolcezer körzeti ápoló és sok ezer fogászati asszisztens és egyébként tízezres számot meghaladó egészségügyi mindennapi dolgozó, technikai dolgozó kimarad, illetve kimaradt ebből a béremelésből. Illetve itt vagyunk, szintén a mai napo n elhangzott a mentőszolgálatnak a helyzete, nos, a mentődolgozók is ugyanúgy jártak javarészt, mint az egészségügyi dolgozók béremelésből kimaradt tömegei, náluk sem érvényesül ez a béremelés. Több ezer olyan mentőszolgálati dolgozó van, akikhez a béremel ésnek az utolsó fillére sem fog eljutni. Számukra a kormány egyetlenegy dolgot mondott: várjanak türelemmel, egy életpályamodellt fognak bevezetni náluk. Egyébként zárójelbe teszem, hogy a kormány 2010 óta életpályamodell bevezetését vizionálja, és azon do lgozik, és ezt mondja. Az egészségügyben azóta sem valósult meg. Nos, erre az életpályamodellre kellene várniuk a mentődolgozóknak is. Én úgy gondolom, hogy ez továbbra is egy pusztába kiáltott szó, hiszen jól mutatja, hogy nem konzekvensen vezetik a mentő szolgálat személyi ügyeit, és például most a mentőszolgálat vezetőjének, az igazgatójának az elküldésével egy jól megkezdett, átgondolt munkát
