Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1036 termelői felhasználás ra, illetve felhalmozásra költ. E kiadások aránya a GDP 16,5 százalékára nőtt, szemben a ’14. évi 15,3 százalékkal és a korábbi, még alacsonyabb arányokkal. Ha a közvetlen állami kereslet és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot öt évre visszamenőleg v izsgáljuk, akkor szoros kapcsolatot találunk két tényező között: a számok azt mutatják, hogy dinamikusan nőtt a gazdaság azokban az években - lásd ’1415ben , amikor a közvetlen állami kereslet a GDP arányában számottevően megemelkedett, és a gazdasági n övekedés abban az évben, így ’12ben esett vissza, amikor a közvetlen állami kereslet a GDP arányában mérséklődött. Mindez arra figyelmeztet, hogy a közvetlen állami kereslet visszaesése rövid távon biztosan kedvezőtlenül hat a gazdaság dinamikájára. A gaz dasági növekedés lelassulását így például ’16. első negyedévében minden bizonnyal az is okozta, hogy az állami felhalmozási kiadások ebben az időszakban hirtelen visszaestek. Természetesen az állami kereslet mértéke csak egy józan szintig növelhető, a mért ékének a megváltoztatásakor azonban a kormányzatnak nagy körültekintéssel kell eljárnia ebben a tekintetben, ha el akarja kerülni a gazdasági növekedés ütemének általa okozott kilengéseit, bizonytalanságot teremtve ezzel a gazdasági környezetben, átmenetil eg rontva a gazdasági prognózisok várakozásait, ezáltal a beruházási ösztönző környezet kilátásait is, végső soron az ország versenyképességi megítélését. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék folyamatosan rajta tartja a szemét a költségvetési foly amatokon. Meggyőződésem szerint munkánkkal, jelentésünkkel és elemzésünkkel hozzájárulunk a kedvező költségvetési folyamatokhoz, azok megértéséhez, és támogatjuk, hogy az Országgyűlés a zárszámadási törvényjavaslat elfogadásáról megalapozott döntést hozhas son. Munkánk hasznosul, hiszen tapasztalataink hozzájárulnak a megalapozott és hosszú távú gazdasági növekedést eredményező költségvetési politika alkalmazásához. Végső soron, engedjék meg, hogy utolsó gondolatként megköszönjem azok százainak, ezreinek a m unkáját, akik támogatták az ellenőrzési munkánkat, hiszen az ellenőrzött szervezeteknél valóban hosszú napok, hetek, hónapok teltek el az ellenőrzés során, amelynek az eredményeképpen elmondhattam ezeket a gondolatokat. És természetesen a saját munkatársai mnak és megköszönöm munkájukat, kitartó erőfeszítéseiket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek 3030 perces időkeretben, e zek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Mél yen tisztelt Házelnök Úr, ÁSZelnök Úr, Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő 2015. évi költségvetés zárszámadásáról szóló T/12284. számú törvényjavaslatról folyik ma a szó. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Több számadat elhangzott, engedjék meg, hogy ezekbő l néhányat én is megismételjek, pontosan azért, hogy azokat a folyamatokat, amelyeket a 2015. évi zárszámadással kapcsolatban elénk tárt a kormány, egy picit mi is meg tudjuk világítani. Többször elhangzott, hogy a nemzeti jövedelem növekedése a tervezette k szerint 2,5 százalékos volt, a későbbi prognózis 2,9 százalékra emelkedett, és a tényadat, amit néhány héttel ezelőtt a kormány benyújtott Brüsszel felé, pedig 3,1 százalékkal haladta meg a tavalyelőtti növekedési ütemet. Ez mit mutat? Azt mutatja, hogy ennek a 2015. évi költségvetésnek a tervezése megalapozott volt, hiszen azokat a lehetőségeket vette figyelembe, amelyekkel számolni tudott akkor a kormány. A beszámoló pedig azt tartalmazza, hogy a lehetőségekhez képest milyen fejlődést tudott elérni, ami t a későbbiekben
