Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1030 Az ellenőrzés átfogó és objektív képet ad a 2015. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról. Az ellenőrzés a központi alrendszer ki adási és bevételi főösszegére, ezen belül öt fő területre terjed ki: a központi kezelésű előirányzatokra, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira, az elkülönített állami pénzalapokra, a fejezeti kezelésű és azon belül az európai uniós támogatásokhoz kapc solódó előirányzatokra, valamint a központi költségvetés intézményeire. Ezen az öt ellenőrzési területen a költségvetési számvitellel készült beszámolókban, így a költségvetési jelentésekben és maradványkimutatásokban szereplő adatok megbízhatóságát ellenő riztük. Ezen túl az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézményeknél és a társadalombiztosítási alapoknál a pénzügyi számvitellel készített beszámolók, vagyis a mérleg és az eredménykimutatás összeállításának szabályszerűségét, valamint az abban sz erepeltetett adatok megbízhatóságát is minősítettük. Az új módszertan eredményeként a tavalyi esztendő után az idei a második alkalom, hogy a zárszámadás számvevőszéki ellenőrzése lefedte a központi alrendszer kiadásainak és bevételeinek 100 százalékát, kö zel 150 szervezetnél végeztünk ellenőrzést, ezen belül 70 központi költségvetési szerv beszámolóját értékeltük. Az Állami Számvevőszék a zárszámadási ellenőrzés során statisztikai mintavételi módszereket alkalmazott, annak szabályai szerint járt el, és az ennek megfelelően kiválasztott tételek ellenőrzése alapján vonta le megállapítását a teljes sokaságra. A statisztikai mintavétel során a lényegességi küszöbértéket az Állami Számvevőszék a korábbi évekkel azonosan, a központi költségvetés kiadásai, illetve bevételei összegének 2 százalékában határozta meg. A Számvevőszék további specifikus lényegességi küszöbértéket is meghatározott az egyes részterületek tekintetében, az adott részterület teljesített kiadási és bevételi főösszegének szintén 2 százalékában. A bevételek és a kiadások megbízhatóságának ellenőrzését, a gazdálkodás és az előirányzatfelhasználás szabályszerűségét, a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal való összhangját valamennyi ellenőrzési területen már az új módszertannal értéke ltük. Tisztelt Országgyűlés! A stabilitási törvény szerint a 2015. évi államadósság 25 134,9 milliárd forint, ez a bruttó nemzeti jövedelem, a GDP 73,9 százaléka volt, ami több mint 2 százalékponttal alacsonyabb a 2014. év végén mért értéknél. Következéské ppen az Alaptörvénynek az állam eladósodottságának mérséklését előíró szabálya 2015ben is érvényesült. Ugyanez mondható el az uniós kritériumok szerinti adósságcsökkentési követelményekről is, amit Magyarország szintén teljesített azáltal, hogy a kormányz ati szektor uniós módszertan szerinti adóssága 2015 végén a 2014. évi 75,7 százalékkal szemben mindössze a GDP 74,7 százaléka volt. A központi alrendszer részét képező központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok bevétel- és kiadásteljesítési adatai megbízhatóak. A bevételi és kiadási előirányzatok teljesítése során összességében betartották a jogszabályi előírásokat. A törvényjavaslat a beszámolók adatainak megfelelően valósághűen mutatja be a költségv etés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat. A törvényjavaslatban szereplő adatokat a lezárt kincstári beszámolók adatai alátámasztják. Az ellenőrzés a központi költségvetés bevételi, illetve kiadási adataiban a Nemzeti Család- és Szociá lpolitikai Alap előirányzatai terhére történő ellátások, támogatások folyósítása területén, az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézmények kiadásainál, valamint a központi költségvetés egyéb intézményei bevételeinél és kiadásainál is állapított m eg megbízhatósági hibákat. A központi költségvetés bevételi és kiadási adataiban előforduló megbízhatósági hibák összértéke azonban nem érte el a lényegességi szintet, ezért a bevételi és kiadási adatok megbízhatóak. A zárszámadás keretében ellenőriztük a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami alapok bevételi és kiadási előirányzatainak teljesülésének, az előirányzatmódosításnak, a maradványmegállapításnak és a beszámolók összeállításának szabályszerűségét és a min dezeket megalapozó kontrollkörnyezet kialakítását. Ellenőrzésünk mind az öt ellenőrzési területen tárt fel szabályszerűségi hibákat, amelyek megszüntetésére az Állami Számvevőszék levélben szólította fel az érintetteket.
