Országgyűlési Napló - 2016. évi nyári rendkívüli ülésszak
2016. július 20. szerda (163. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
8 Az újkorban azonban komoly problémák kezdődtek, hiszen az ember a saját rövid távú céljai érdekében kihasználta a természetet, látjuk, mi lett a vizekből, a levegőből, a fák, a tengerek, a folyók állapota romlott, de ezzel az ember egészsége is veszélybe került. Ez kitermelte azt az ellenállást, ami a radikális környezetvédők magatartásában jelent meg, és ez az a különbség, ami a radikális környezetvédők, és mondjuk, a kereszténydemokrata környezetvédők között van. Mi az elvi különbség? Ha röviden meg kell fogalmaznunk a mi álláspontunkat, akkor azt mondanám, hogy látva a teremtett világ szépségét, gazdagságát, harmóniáját, a felelősség érzése jelenik meg benn ünk. Ez a felelősség a jó gazda szempontjait ébreszti fel, de hozzáteszünk egy nagyon fontos dolgot: bármilyen szép is ez a világ, még gazdagabb lesz azáltal, ha az ember az alkotásaival gazdagítja. Ilyen értelemben az embernek a maga méltóságával, gazdag világával a kultúra és a természet harmonikus egységét kell megvalósítania, és ez a harmónia adja azt, amire mi vágyunk. Mi az, amit én hiányolok a radikális környezetvédőknél? Azt látom, hogy ugyanaz a magatartás van bennük, mint a radikális környezetszen nyezőkben, vagyis egyszempontúak. A környezetet szennyezők nem veszik figyelembe a természet értékeit és szépségét. A radikális környezetvédők viszont nem veszik figyelembe, hogy az ember nem csupán egy része a természetnek, hanem fölötte áll, felelős gazd ája is annak. Ilyen értelemben sok esetben sajnos azt kell látnunk, hogy egy ritka bogárfaj talán értékesebb az ő szemükben, mint az ember. Amikor környezetvédelemről beszélünk, akkor mindent a helyére kell tenni, és úgy kell értékelni. Egy pillanatra hadd térjek vissza a Ligetprojektre! Én úgy látom, hogy akkor, amikor a Liget egyes részei ma egy gigantikus romkocsmához hasonlítanak, akkor ezt rendbe kell tenni. Úgy kell rendbe tenni - ahogy elhangzott , hogy ne legyen kevesebb fa, mint amennyi most van, hanem lehetőleg több legyen, és megjelenjen benne az emberi kultúra teljesítménye is. És ha ott egy olyan kulturális egység épül fel, ami ezt a harmóniát, az emberi alkotásnak és a természet világának a harmóniáját mutatja, akkor nemhogy nem probléma ez, hanem ennek örülnünk kell. Valóban gondoljunk arra, hogy a történelemben voltak nagy pillanatok, amikor kiépült Budapest, és ez a millenniumi ünnepségsorozat előtt történt meg. Ehhez a kulturális építkezéshez hasonló az, amit most a Ligetben a projekt sorá n tervezünk. Éppen ezért úgy gondolom, hogy itt nincs környezetvédelmi probléma, hanem ez annak a harmonikus egységnek a megjelenítése, amiről az előbb szóltam. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki válaszolni. (Jelzésre:) Igen, Nagy István államtitkár úr. Megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Örömmel hallottam azt az alapelvét, hogy a környezet és az ember harmóniájára kell törekedni, arra az összhangra, amely ha nem valósul meg, akkor máris megbomlik az az egység, ami nélkül ez a teremtett világ n em képzelhető el. Mi, gazdászok, úgy szoktunk fogalmazni, hogy ezt a Földet és ennek használatát mi kölcsönkaptuk az unokáinktól, az a kötelességünk, hogy megőrizzük, fejlesszük, és jobb állapotban adjuk át az utódainknak, mint ahogy ezt átvettük. (8.30) E ngedje meg nekem, hogy néhány adattal alátámasszam, hogy a magyar kormány milyen intézkedéseket tesz, és mennyit fordít arra a költségvetésünkből, hogy ezt a teremtett világot egy kicsit jobbá tegye, és unokáinknak egy sokkal jobb környezetet tudjunk átadn i és biztosítani, mint amit mi kaptunk az elődeinktől.
