Országgyűlési Napló - 2016. évi nyári rendkívüli ülésszak
2016. augusztus 22. hétfő (164. szám) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP):
25 ezen túl, tehát ezen túl arra is javaslatot tett, hogy a jövőre nézve legyen egy állandó, kötelező áthelyezési mechaniz mus, és ami a legfontosabb: felső plafon nélkül. Tette ezt úgy, hogy felbecsülhetetlen, hogy mennyien fognak Európába érkezni, tavaly másfél millióan érkeztek. Ha ez a szám nem mérséklődik, akkor Magyarországnak akár egy szegednyi bevándorlót is be kellene fogadnia, és azt sem tagadhatja el a baloldal, hogy az Európai Bizottság egyébként arra is írásos javaslatot tett, hogy fejenként 78 millió forintos büntetést kapjanak azok az országok, amelyek nem fogadják el a kényszerbetelepítést. (Dr. Szél Bernadett: De most nem erről van szó, hanem a szavazásról!) Kérdezem önöket: honnan lehetne ezt az összeget előteremteni? Mindezek miatt arra szólítjuk fel a baloldali pártokat és a népszavazást támadó közéleti szereplőket, hogy ne tájékoztassák félre a közvéleményt. Az október 2ai népszavazás nem a pártokról szól, hanem Magyarország jövőjéről; túlságosan nagy a tét ahhoz, hogy kockáztassunk. Ha Brüsszel átveri az új kvótarendszert, akkor nem lesz visszaút - Magyarországon kívül döntenek majd arró l, hogy kivel éljünk együtt. Ezt a kockázatot nem tudjuk és nem is lehet felvállalni. Szeretnénk, ha ezt - nyilvánvaló pártpolitikai megfontolásaik ellenére - az ellenzéki pártok is belátnák. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Köszönöm a figyelmet. (Szórv ányos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Csalárd segítség” címmel a KDNP képviselőcsoportjából Rubovszky György képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! DR. R UBOVSZKY GYÖRGY ( KDNP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 1994 tavasza óta vagyok tagja a Magyar Országgyűlésnek, és ez idő óta egyfolytá ban tagja vagyok vagy tagja voltam annak az előkészítő bizottságnak, amelyik a szavazás előkészítésével, a választójogi törvény, választási eljárási törvény módosításával foglalkozott. Azt szeretném leszögezni, hogy mind a mai napig nem sikerült a Ház elé terjeszteni olyan javaslatot, amelynek legalább kétharmados támogatottsága lett volna. Kezdjük az elején! 1994ben, amikor megalakult a ’94es Országgyűlés, az első ülésen választási törvényt módosított az MSZP által vezetett kormánykoalíció: megváltoztatt a az önkormányzati választási törvényt, egyfordulóssá tette, eltörölte az eredményességi és érvényességi küszöböt. (9.30) Tehát egy hihetetlen nagy átalakítást hajtott végre, a polgármestereknek lehetőséget biztosított a parlamenti részvételre, és szeretné m kihangsúlyozni, hogy akkor a külföldön élő vagy külföldön tartózkodó állampolgár nem tudott a szavazati jogával élni, csak hogyha hazajött Magyarországra, nem volt lehetőség a külképviseleti szavazásra. 2003ban jelent meg az az alkotmánybírósági döntés, amelyik ezt kifogásolta, és ezután jött létre az a megállapodás és az a konszenzus, hogy a külföldön tartózkodó állampolgáraink a külképviseleten leadhatják a szavazatukat. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi tervezettel kapcsolatban már pró és kontra egy csomó érv elhangzott, én két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Fölvettem a kapcsolatot a mai felszólalásra készülve a Választási Bizottság kereszténydemokrata küldöttével, aki arról tájékoztatott, hogy az előterjesztők a Választási Bizottság vélemény ét nem kérték ki. Ugyancsak fölvettem a kapcsolatot a Választási Iroda elnök asszonyával, aki közölte velem, hogy a jelenlegi tervezetet az internetről ismeri, számtalan elvarratlan szál van benne, de a Választási Irodát sem keresték meg az előterjesztők. Tehát ez egy kellő előkészítés nélküli javaslat, és azért a következő adatokra szeretnék kitérni. (Dr. Szakács László: De amikor a Fidesz csinál ilyet, az ugye, oké.) A 2014es választáson a külföldön tartózkodó állampolgáraink - ’14ről beszélek, tehát tí z évvel a szavazati jog bevezetése után - 28 ezren jelentkeztek be azzal, hogy külföldön kívánnak választani, és ebből 25 ezren éltek
