Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 15. hétfő (127. szám) - A 2017. év Arany János-emlékévvé nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitája - SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
96 Köszöntöm képviselőt ársaimat. Megkérdezem Hoppál Péter államtitkár urat, kíváne hozzászólni a kormány részéről. (Dr. Hoppál Péter: A végén szeretnék majd.) A végén, rendben. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Simon Róbert Balázsnak, a Fidesz képvis előcsoportja vezérszónokának. (Dr. Józsa István: A kormánynak nincs hozzá szava? - Dr. Hoppál Péter: A végén lesz majd!) (19.10) SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! A magyar Országgyűlés Kulturális bizottságának tagjaként fontosnak tartom, hogy hozzászóljak ehhez a napirendi ponthoz. A Toldi szerzőjének, Arany Jánosnak jövőre lesz a 200 éves születési évfordulója, ami mindenképpen jelentős dátum. Irodalmi hagya tékával minden magyar ember azonosulni tud, hiszen magyarosan gondolkodó, a magyar kultúrát jól ismerő ember volt, mindemellett széles látókörű és más kultúrákban is otthonosan mozgó nyelvzseni. Az egyesek által költő- és írófejedelemnek nevezett, a magyar kultúra fényes állócsillagának nem érdemtelenül tartott Arany János 1817. március 2án született Nagyszalontán és 1882. október 22én hunyt el Budapesten. Költő, író, műfordító, szerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tag ja és főtitkára volt, aki részben autodidaktaként emelkedett fel egyszerű és szegény sorból a 19. századi magyar értelmiség elitjébe. Magántanítóként, színészként, írnokként, aljegyzőként kezdte, ’48as bujdosóként, majd tanárként és filológusként folytatt a, de egyértelműen irodalmi munkássága emeli a legnagyobbak közé. Életművével, amelyből kiemelkedik a Tolditrilógia és számos balladája, jelentősen hozzájárult a magyar nyelv gazdagításához. Nyelvezete közérthető, mégis választékos, szókincse neki volt a legnagyobb a 19. századi költők közül csaknem 60 ezer egyedi szóval. Költészetének gyökerei mélyen nyúlnak bele szülővárosa és az egész magyar nemzet hagyományaiba. Alakjaiban megelevenedik a magyar ember alaptermészete, komoly méltósága, tartózkodása, tré fás humora, sírva vigadása. „Minden szál hozzá vezetett és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja. Ha van értelme szellemi jelenségekkel kapcsolatban gyökerekről, szerves fejlődésről beszélni, Arany Jánosról ezt el lehet mondani.” - mondja róla Szerb Antal. A 2017re tervezett bicentenárium fontos szimbolikus eseménye a teljes magyar nemzetközösségnek, mindemellett kedvező kulturális, turisztikai lehetőség is, amely a különböző régiókban, különböző élethelyzetekben élő haz ai magyar közösségeket is összefoghatja. 2017 az irodalomtörténet számára is jelentős év, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia az Aranyéletmű kritikai kiadására készül, és olyan kultúrtörténeti ritkaságokat is hozzátesz az eddig ismert alkotásokhoz, mint a milyenek a költő különböző kiadványokban megtalált széljegyzetei, amelyekből az alkotói folyamatokról és Arany János gondolkodásáról is többet tudhatunk meg. Hatalmas tehetsége hasonló az őáltala megformált Toldinak erejéhez, aki méltatlan helyzetéből mégi s magasra emelkedik, s önmagának és a magyarságnak diadalát hirdeti. Tisztelt Képviselőtársaim! Arany János emlékének felújítása, a róla való megemlékezés jobbakká, nemesebbekké tesz bennünket, hisz az ő nagysága által a magyarság nagyságával és erejével s zembesülhetünk. A Kulturális bizottság legutóbbi ülésén egyhangúlag támogattuk azt, hogy a 2017. év Arany Jánosemlékévvé nyilváníttasson. Bízom abban, hogy a határozat elfogadásakor itt az Országgyűlésben is hasonló döntés születik. Köszönöm megtisztelő f igyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Most megadom a szót Korózs Lajosnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről :