Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 17. csütörtök (135. szám) - Bejelentés előterjesztés további bizottsági tárgyalásáról - A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
942 ezt ki, szeretném felhívni szocialista képviselőtársaim figyelmét, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy új szereplő lépjen be. (Dr. Bárándy Gergely: Meséld már el, hogyan!) Én egyébként meg vagyok győződve arról, hogy évek múlva - két évnek mindenképpe n el kell telnie - új szereplők biztosan be fognak lépni a piacra. (11.00) Az a lényeg, hogy itt piaci verseny fog kialakulni, és azt gondolom, ez helyes. Azt gondolom, ez az érvelésük szintén nem állja meg a helyét, ahogy egyébként az sem, hogy fogyasztói csoportokról beszélnek, mert azt szeretnénk elmondani, hogy a nemzeti otthonteremtési közösség nem fogyasztói csoport. De nézzük azt, hogy pontosan miről is szól ez a szabályozás! Ennek az alapja egy közösségi finanszírozási modell, ahogy képviselőtársaim utaltak rá, angol példát vett át, amely szerint azok a természetes személyek, akik új építésű lakást kívánnak vásárolni, egy közösséghez csatlakozhatnak, annak tagjai lehetnek. A közösség működését egy szervező biztosítja, aki kezeli a közösség tagjainak befizetését, és ezeket a befizetéseket kizárólag újlakásvásárlásra használhatja fel. Tehát még egyszer szeretném mondani a szocialista képviselőtársaimnak, az állam nem magánvállalkozásokat, hanem ebben a közösségben részt vevő, takarékoskodni akaró magya r embereket támogat. A közösség egy önálló jogalanyisággal rendelkező, sajátos vagyontömeg, amely jogalanyiságát az MNB által történő nyilvántartásba vétellel nyeri el. A közösség nem rendelkezik önálló szervezettel, a közösség működését, valamint harmadik személyekkel szembeni képviseletét is a szervező biztosítja. Ez a szervező egy szabályozott piaci szereplő, amely zártkörűen működő részvénytársasági formában működik. A szervező az MNB engedélyének megszerzését követően kezdheti meg tevékenységét, és fol yamatos MNBfelügyelet mellett működik. Úgy gondolom egyébként, hogy azok a garanciák, amelyek most szerepelnek ebben a jogszabályban, hogy a szavatolótőke, amely azt a célt szolgálja, hogy az esetlegesen ebbe a közösségbe belépő, de egyébként nem fizető t agok ne tudják megborítani a közösség működését… - ezért van szükség a 3 százalékos szavatolótőkére, illetve a jelzálogjog megerősített érvényesítése is azt a célt szolgálja, hogy ha a közösség egyes tagjai nem teljesítik a kötelezettségeiket, akkor az ált aluk már birtokba vett ingatlanra bejegyzett jelzálogjogot érvényesíteni lehessen. A közösség létrejöttének első lépése, hogy a szervező az MNB engedélyének megszerzését követően hirdetménnyel toborozza a lakást vásárolni szándékozó tagokat. A szervező a t agokkal előzetes megállapodást köt, majd a megfelelő számú taggal történt megállapodás megkötése után ezt a tényt az MNBnek bejelenti. A tagok elkezdik gyűjteni a lakóingatlan megvásárlásához szükséges 20 százalékos önrészt rendszeres befizetéseikkel, ame lyeken felül további előtakarékossági befizetést is teljesíthetnek. Ha a tag teljesíteni tudja a lakásvásárláshoz szükséges önrészt és a szervező sorsolás vagy licit útján kiválasztja azt a tagot, aki jogosulttá válik lakóingatlan vásárlására, vagy ha egyé bként elegendő forrás áll rendelkezésére a lakásvásárláshoz, úgy a lakás vásárlása érdekében a közösség a tagjának megelőlegezett kifizetést teljesít a vételár kiegyenlítéséhez, valamint a megvásárolni kívánt lakóingatlanon jelzálogjogot alapít. A közösség működésének átláthatóságát és biztonságát az MNB erős felügyeleti jogosítványai és biztosítékok, úgy gondolom, garantálni tudják. A javaslat tartalmazza a tagot megillető, még egyszer mondom, a tagot, tehát nem a magánvállalkozást, hanem a tagot megillető állami támogatás maximumértékének meghatározását, ami az éves befizetés összegének 30 százaléka, de legfeljebb 300 ezer forint lehet. Az állami támogatás részletes szabályai pedig majd kormányrendeletben kerülnek meghatározásra. Úgy gondolom, hogy az előt tünk lévő törvényjavaslat két célt is szolgál. Egyrészt a családtámogatást, illetve a gyermekvállalást tudja ösztönözni, illetve a gyermekes családokat tudja saját tulajdonú ingatlanhoz juttatni. Azzal, hogy a nemzeti otthonteremtési közösség minden évben tulajdonképpen újlakásépítést generál, ezzel segít az építőiparnak és a nemzetgazdaságnak is. Összegzésképpen tehát azt lehet mondani, hogy az otthonteremtési program az olcsóbb otthonteremtés lehetősége mellett hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez és a
