Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 17. csütörtök (135. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
920 hogy németes hangzású volt a nevük, lehet, hogy annyi volt a „bűnük”, hogy össze kellett gyűjteni a szovjeteknek egy településről bizonyos számú kényszermunkást, és ők még abba a részbe estek, amikor ezt a számot teljesíteni k ellett, lehet, hogy csak annyi volt a „bűnük”, hogy a szomszédjuknak tetszett a telkük, tetszett a házuk, vagy kellett az a háziállat, amit ott tartottak, és annak jó kapcsolatai voltak a kommunista párt felé, és úgy gondolta, hogy úgy szerzi meg ezt a jós zágot, hogy feljelenti a szomszédját és ezáltal megszerzi az ingóságait. Bizony, így kerültek emberek, nem kevesen Magyarországról a Gulagra, a gupvira, málenkij robotra, szovjet kényszermunkára. Nyolcszázezer honfitársunkat vitték el, a mai Budapest lakos ságának a fele az a nagyságrend, akiket elvittek a második világháború végén egy sima, egyszerű, egyoldalas sztálini utasítás nyomán, amivel pótolni kellett azt a munkaerőt, ami kiesett a Szovjetunióban a világháború pusztításai okán. Kényszermunkára vitté k őket, modern kori rabszolgamunkára vitték őket, szörnyű sanyarú körülmények között tartották ott az embereket, folyamatos és nagyon kegyetlen munkavégzés mellett. Abból a 800 ezer honfitársunkból, akiket a szovjetek elhurcoltak, 200 ezer sohasem tért haz a Magyarországra, és erről még ma is akár az oktatásban, akár a felnőttek területén nagyon kevesen tudnak és nagyon kevés ismerettel rendelkeznek. Ezért hirdette meg a Gulagemlékévet vagy emlékéveket, a Szovjetunióba hurcolt rabok és kényszermunkások eml ékévét a magyar kormány, és ezért fogadta el még évekkel ezelőtt a Magyar Országgyűlés azt a határozati javaslatot, amely november 25ét a Szovjetunióba hurcolt rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította. A megemlékezéssorozat számtalan eseményt tartalmazott. Engedjék meg, hogy ezek közül párat megemlítsek, amelyeket a magyar kormány és az emlékbizottság támogatásával sikerült megvalósítani. A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága 2015. február 25én itt az Országházban a felsőházi ülésteremben tartot t „Trauma és tabu” címmel konferenciát a málenkij robotról, „Rabszolgasorsra ítélve” címmel nyílt kiállítás az Andrássy úton a Terror Háza Múzeum előtt, amely október végéig látható, amely magyarul és angolul is bemutatja azokat a szörnyűségeket, amiket a honfitársainkkal elkövettek. Az emlékbizottság támogatott egy emlékművet, méghozzá Ottawában. Sajnos lehet, hogy előfordul az a furcsaság, hogy Kanadában, Ottawában előbb lesz a kommunizmus áldozatainak emlékműve, mint Magyarországon, márpedig Kanadából ke veseket vittek el, ugyanakkor mégis minden negyedik kanadai felmenői között van olyan, akiknek a kommunisták miatt kellett eljönni az eredeti lakóhelyéről. A mai Kanada lakosságának negyede a kommunisták miatt menekült el és él ma Kanadában. Ezért tartottá k fontosnak, hogy létrehozzanak egy emlékművet, amelyik a kommunizmus áldozatai előtt hajt fejet. Augusztus 23án, az európai totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapján hagyományteremtő céllal emlékmenetet szerveztünk, amely a holokauszt áldozatainak emlékművétől a kommunizmus áldozatainak múzeumáig, a Terror Háza Múzeumig zarándokolt. A Szovjetunióba hurcolt Rabok és Kényszermunkások Szövetségének szervezésében november 21én tartottak emlékmenetet, amelyen miniszterelnök úr is felszólalt. A Magyar T udományos Akadémián volt november 25én, az emléknapon „Gulággupvi, a szovjet fogság Európában” címmel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezésében konferencia. A képviselő úr által említett lágerjárat február 24én indult el, és Magyarország nagyobb váro sainak pályaudvarain áll meg. Ebbe a vagonba mindenki szabadon bemehet és megnézheti a kiállítást. Ahova a lágerjárat nem jut el, oda terveink szerint a „Barakkba zárva, életre ítélve” című kiállítás jut el, amelyik egy egykori barakkban berendezve, különl eges módon megjelenítve az egykori rabság szörnyű képeit és a túlélők diadalmas, ma is élő képeit mutatja be, hiszen sokan vannak, akik legyőzték a Szovjetuniót és ma is élnek a családjuk körében. „Kárpátmedencei tragédiáink ’4453” címmel a Veritas Tört énetkutató Intézet szervezett konferenciát szintén az emlékbizottság támogatásával. Filmestek indultak, Gulagfilmestek Sára Sándor filmjeiből és más filmekből Budapesten és vidéken, s bízunk benne, hogy a szovjet megszállás áldozatainak Budapesten és Cegl éden is méltó emléket tudunk állítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
