Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
881 Tehát sérüle az Országgyűlés költségvetési joga? Jó l tudjuk, hogy a kormánynak meghatározó lehetősége van a költségvetés alakítására. Az készíti elő a költségvetést, beterjeszti az Országgyűlésnek, az Országgyűlés elfogadja, és majd egy zárszámadási törvénnyel ellenőrzi azt, hogy a kormány betartotta ezt a költségvetést. Ennek nem volt semmi gyakorlati haszna a szocialista kormányzás időszakában, mert mindig eltértek tőle, és a szocialista képviselők utána ezt jóváhagyták. Ilyen veszély nincs, mert az Orbánkormány igazolta azt most már tíz év költségvetésé vel, hogy nagyon szigorú költségvetési politikát folytat. De nyilvánvalóan a zárszámadás joga továbbra is az Országgyűlésnél van. A zárszámadás és a törvény megalkotása között a kormánynak eddig is megvolt a lehetősége arra, hogy a saját intézményi világáb an, hisz a kormány a végrehajtó hatalom vezetője, a költségvetési törvény nagy részének egyébként is az ura volt, ott megtehetett eddig is ilyenfajta átcsoportosításokat fejezetek között. Tehát semmi rendkívüli dolog nem történik, csak az átcsoportosítások nak egy más módjára teremtünk felfogásom szerint lehetőséget, ami nem veszélyezteti azt, hogy ezzel az Országgyűlés költségvetési jogát elvonná a kormány. A költségvetési törvény egyébként is rögzíti azokat a tételeket, amikhez a kormány nem tud nyúlni. Sz óba nem jön az, hogy ilyen területen a kormány valamit tenni akarna. Az Országgyűlés költségvetéséhez nem nyúl például a kormány. Az Alkotmánybíróság költségvetéséhez nem nyúl a kormány. Vagy ha akar, annak továbbra is az a módja, hogy behozza az Országgyű lés elé, az Országgyűlés meg korrekciót tesz a költségvetésen. Tehát csak azon a területen mozog a jövőben is a kormány, ahol eddig is mozoghatott, csak adunk neki egy rugalmasabb eljárási lehetőséget. A másik vád a rendeleti kormányzás semmivel nem igazol ható állításai mellett az, hogy itt a kormány a háttérben mindenki elől eldugva tud megtenni ezt meg ezt. Nem tud megtenni, hisz ez a szabályozás szól arról is, és erről államtitkár úr is beszélt, hogy az államháztartásnak van egy informatikai rendszere, a miben rögzítve van minden egyes kötelezettségvállalás, ami ebben a rendszerben történik. Ez a jövőben is így lesz, magyarán, nyomon követhető lesz. Ha a kormány hoz egy ilyen döntést, hogy élni akar az államháztartási törvénynek ezekkel a lehetőségeivel, a miket megszabunk számára, hogy - még egyszer mondom azt a kettőt, ami itt érdemleges - szabad előirányzat felett is költeni akar, vagy költeni akar egy olyan területen, amire eredetileg előirányzatot se tudott megtervezni, mert nem számított arra a kiadási tételre, megjegyzem, ebben az esetben a kormány az, amely ezt az előirányzatot létrehozza, megmondja, hogy mit kell erre költeni, rögzítik ebben az információs rendszerben, amiről beszéltem, a nyilvánosság számára ilyen szempontból ismert lesz, csak techn ikailag az államháztartási miniszter megteszi azokat az átcsoportosításokat, amiket ilyen esetben meg kell tenni. Én azt gondolom, hogy erről van szó, nem többről. Arról biztos, hogy nincs szó, hogy az Országgyűlés költségvetési jogát veszélyeztetné a korm ány meg egyfajta rendeleti kormányzás jönne létre ezzel. Azt gondolom, hogy ezek olyan állítások, amik politikailag motivált állítások, de a törvény szövegének ismeretében ezek nem igazolhatók. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokb ól.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Hegedűs Lorántné képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője következik, a Jobbik vezérszónoka. Parancsoljon! HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Álla mtitkár Úr! Megmondom őszintén, hogy egy kicsit csalódott vagyok. Nagyon vártam volna, hogy Lázár János, illetve a Miniszterelnökséget vezető miniszter valamelyik beosztottja, valamelyik államtitkára jön majd ide és próbálja majd megvédeni ezt a törvényjav aslatot, majd ő fog érvelni ezen törvényjavaslat szakmaisága mellett, és nem pont az a minisztérium, amelynek a miniszterét gyakorlatilag ez a törvényjavaslat zárójelbe teszi.