Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
870 nem érinti a gazdálkodó szervezetek cégjogi szabályok szerinti szervezeti képviseletét, hanem a megbízásos jogviszonyban a megbízó érdekében tevékenykedő képviselőkre vonatkozik. A vámszakmai érdekképviseletek javaslatára és más tagállamok gyakorlatának megismerésére figyelemmel, valamint a z adótanácsadókra vonatkozó modell alapján egy minisztériumi nyilvántartáson alapuló, szakmai képzettségi követelményeken és folyamatos továbbképzési kötelezettségen nyugvó képviseleti rendszer kerül bevezetésre. A vámjogi kedvezmények legtöbbje úgynevezet t engedélyezett gazdálkodói státuszhoz kötött, amelynek megszerzése szigorú feltételrendszeren alapul. A kérelmezés feltétele többek között, hogy a kérelmező esetében nem állapítható meg a vámjogszabályok és adószabályok súlyos vagy ismételt megsértése. Eh hez nemzeti szinten kell meghatározni a vámjogszabályok és adószabályok súlyos vagy ismételt megszegésének nemzeti összeghatárait. A vámjogi szankció tekintetében kifejezett tagállami jogalkotási hatáskört kaptunk, az uniós vámjog csupán a szankciók fajtái t határozza meg, így a pénzbírság kiszabását vagy az érintett által birtokolt engedély visszavonását, felfüggesztését vagy módosítását. A szankcionálás kidolgozásánál továbbra is a vámhiányt keletkeztető, illetve az adminisztratív jellegű jogsértések elkül önítése a kiindulópont. Ezek közül a vámhiányt okozó jogsértések esetén a szankcionálás a vámhiány 50 százalékával azonos bírság kiszabását jelenti alapesetben. A vámhiányt nem okozó jogsértések vámigazgatási bírsággal való sújtása a jogsértések súlyosságá n alapul, ahogy az adószabályozásban ismert mulasztási bírság is ismeri az általános keretösszeghez rendelt, illetve a kiemelt bírságösszeggel fenyegetett jogsértések eseteit. A szabályozás legnagyobb újítása, hogy a jelenlegihez képest jóval egyszerűbb és nagyobb mértékű kedvezményt teremt a jogsértést önként felfedő és a jogszerű állapot helyreállításában proaktívan tevékenykedő gazdálkodók számára. Az első hibázásnál figyelmeztetés alkalmazható, valamint mentesül a bírságkiszabástól a hatóság ellenőrzésé nek megkezdése előtt önellenőrzést végző gazdálkodó. A hatósági ellenőrzés megkezdése után tanúsított együttműködés esetén az eredetileg kiszabható bírság 50 százalékát, a vámhiány 25 százalékát kell csak megfizetni. Megalapozottan kijelenthető tehát, hog y a magyar nemzeti vámjogi szabályozás a jogkövető gazdálkodókat komoly kedvezményben részesíti, akár nullaszázalékos bírságmértékkel, versenyelőnyt teremtve ezzel a jogszerű helyzet helyreállításában tevékenyen nem közreműködő gazdálkodókkal szemben. Fig yelmet érdemel, hogy a már bevált gyorsított eljárás alkalmazási köre is bővült, és általánosan alkalmazható lesz a helyszíni ellenőrzések során feltárt, az Unió vámterületére jogellenesen bejuttatott bármilyen, nem uniós áru kapcsán. Megmaradt a jövedéki árura elkövetett jogsértésnél alkalmazható lefoglalási és elkobzási intézkedések lehetősége is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016tól biztosítja a vám- és adófolyószámlák egységes vezetését, azonban a vámösszegek könyvelésbe vételére és elszámolására speci ális szabályokat kell fenntartani annak érdekében, hogy az uniós saját forrást jelentő vámbevételek pontos analitikájának kialakítása és az Unió felé történő teljesítések időkerete biztosított legyen. A központi vámkezelés az uniós vámjog egyik új egyszerű sítése. Az engedélyezett gazdálkodók számára azt teszi lehetővé, hogy a több tagállamra kiterjedő vámügyleteik során a székhelyük szerinti tagállam vámhatóságánál intézhessék a vámkezelések adminisztrációs kötelezettségeit, és az áru behozatala szerinti ta gállam vámhatóságai végezzék el a fizikai és biztonsági ellenőrzéseket. Tekintettel arra, hogy külső határaink okán a magyar vámhatóság mindkét szerepben eljárhat és a vámkiszabás helye nem feltétlenül lesz azonos az adókiszabás helyével, szükséges ezért r endelkezni egyrészt az adónyilatkozat benyújtásáról, másrészt a tagállami vámbevételek megosztásának és a központi vámkezelés végrehajtásának gyakorlati szabályairól, amikor az engedélyezésben Magyarország is érintett. A vámszabad területek kijelölésére vo natkozóan eljárási szabályokat az uniós jog egyáltalán nem tartalmaz. Ugyanakkor ezen vámigazgatási ügyben a nemzetgazdasági érdekek vizsgálata kiemelt figyelmet kap, amelynek biztosítása a miniszteri szintű engedélyezési
