Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról való megemlékezésről szóló határozati javaslat általános vitája - L. SIMON LÁSZLÓ
852 Széchenyikastélyt, a nagycenki Széchenyikastélyegyüttest üzemeltető Eszterháza Központnak, annak az Eszterháza Központnak, amely az elmúlt évben már szerencsésen nagyon magas színvonalon újította föl a nagycenki mauzóleumot is. A kiállítás, amely létre fog jönni a régi kiállítás egy részének a lebontása után, annak a helyén, Széchenyi István éle tművének olyan módon kíván emléket állítani, hogy az a mai fiatalok, a mai gyerekek számára nyújtson élményt. Tehát, hogy visszautaljak a beszédem elején elmondottakra, hogy a mai fiatalok, a mai gyerekek olyan módon tudjanak példaként tekinteni Széchenyir e, a legnagyobb magyarra, hogy lássák az ő tevékenységében azt a progresszivitást, azt az innovációt, amely ma egyébként ebben a technicizált világunkban igazán jellemző, és amely vonzó a fiatalok számára. Mindezen céljaink megvalósítása érdekében a Minisz terelnökség neves tudósokból, történészekből álló emlékbizottságot hozott létre. Ők azok, akik tudásukkal és szakértelmükkel segítik Széchenyi életművének minél teljesebb körű bemutatását. A tudományos testület legfőbb feladata, hogy előkészítse a Szécheny i István Emlékmúzeum megújuló állandó kiállításának koncepcióját. Ez a munka már folyamatban van. Az a célunk, hogy a legnagyobb magyar sokoldalú személyét és munkásságát közelebb hozzuk a látogatókhoz, a fiatalokhoz, a gyerekekhez, hiteles, jól kiválaszto tt műtárgyakon, dokumentumokon keresztül fogjuk bemutatni azt, amit Széchenyi megálmodott, és amit nemcsak megálmodott, hanem meg is valósított. Az emlékbizottság tagjai: professzor dr. Gergely András, aki egyben a kutatócsoport, illetve a szakértői csopor t vezetője; dr. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója, Fónagy Zoltán, a Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, dr. Dobszay Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyetemi docense és dr. Velkey Ferenc, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi docense. Azt gondolom, hogy ez a szakértői kör garanciát jelent számunkra, hogy i tt bizony valóban magas színvonalú kiállítás fog létrejönni. Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójához kapcsolódóan már április 8án fontos eseményeket fogunk megszervezni, illetve megtartani. Tehát nemcsak a születési dátumra fogunk fókuszáln i, szeptember 21ére, hanem április 8ára, ami egyébként a halálának a napja, évfordulója, akkor is már programokat szervezünk. A Miniszterelnökség általam vezetett államtitkársága ezért a felelős, illetve a hozzánk tartozó Eszterháza Központ, és ebben a m unkában reményeink szerint komoly szerepet fog vállalni a Magyar Posta is. (19.20) Nem véletlenül került bele a határozati javaslatba a Magyar Posta szerepvállalásának a kezdeményezése is. Azon a nyitóünnepségen, amit ott tervezünk megtartani, azon túl, ho gy Széchenyi István nyughelyénél, a tavaly felújított Széchenyimauzóleumnál koszorúzást és megemlékezést fogunk tartani, a kastélyban egy mini szakmai konferenciát fogunk megrendezni az emlékbizottság tagjai részvételével, amely tulajdonképpen a szeptemb er 21én megnyíló új állandó kiállításra kívánja ráirányítani a szakmai és a szélesebb közönség figyelmét. Tehát az emlékbizottság tagjainak az előadásai szorosan kapcsolódnak majd a megújuló tárlat szakmai koncepciójához. Ugyanezen a napon a Magyar Posta emlékbélyeget bocsát ki, amelynek alkalmából a nyitóünnepség keretében a nagycenki kastélyban lesz az elsőnapi bélyegzés is. Nemsokára meg fog jelenni a már említett kormányhatározatból következően a Széchenyikastély kápolnájának a rekonstrukciójára irány uló közbeszerzési eljárási felhívás. Itt nagyon szűk a határidőnk, hiszen szeptember 21ére, a születésnapra a kápolnát is szeretnénk rendbe tenni. Éppen ma néztem át a látványterveket. A berendezésektől korábban megfosztott, egy födémmel kettéválasztott, asztalosműhelyként, vetítőként, szociális blokként használt egykori kápolnateret rekonstruálni fogjuk, és mindent, amit hitelesen tudunk rekonstruálni. Ez a rekonstrukciós folyamat abba a szellemi folyamatba illeszkedik, amelynek már számos példáját
