Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - Szél Bernadett és Ikotity István (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mikor adják vissza az iskolákat az önkormányzatoknak?” címmel - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
779 „szerényen” csak 600 kilakoltatásra számítanak idén, de önök ennél többet tesznek lehetővé a törvényjavaslataikkal. Elképesztő, szánalmas, szégyen az a helyzet, ami itt kialakult! Nem fogadom el a válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 28 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Szél Bernadett és Ikotity István (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mikor adják vissza az iskolákat az önkormányzatoknak?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Szél Ber nadett és Ikotity István, az LMP képviselői, interpellációt nyújtottak be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Mikor adják vissza az iskolákat az önkormányzatoknak?” címmel. Ikotity István képviselő urat illeti a szó. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Lehet Más a Politika a 2011es köznevelési törvény vitája óta mondja, hogy az iskolarendszer államosítása zsákutca. Ugyanolyan szélsőséges megoldás, mint amikor a szocialistaliberális kormányok alatt mi nden felelősséget rátoltak az önkormányzatokra, miközben a forrásokat elvonták tőlük. A központosítással átestünk a ló túloldalára, most mindent a Szalay utcából akarnak irányítani, az önkormányzatoktól elvették a beleszólás lehetőségét. Az elmúlt 25 év be bizonyította, hogy mindkét szélsőséges megoldás megbukott. A liberális modellben óriási egyenlőtlenségek alakultak ki az iskolák között, amelyeket viszont a fideszes centralizáció nem egyenlített ki semennyire sem. Természetesen ennek az is oka, hogy a köz pontosítás hatalmas forráskivonással járt. 2010 óta éves szinten 200 milliárd forintot vontak ki az iskolarendszer működtetéséből. Ennek alátámasztására csak egyetlen példa: azt emlegetik, hogy 234 milliárd forintot fordítottak pedagógusbéremelésre, miközb en néhány milliárd forinttal, néhány ezrelékkel növelték csak az oktatásra szánt főösszeget. Ez azt jelenti, hogy ekkora összeget kivontak az oktatás működtetéséből. De az államosítás önmagában is negatív hatással járt. A települések a mai napig nem dolgoz ták fel az államosítást. Az iskolák elragadása az identitás, a helyi identitás egy részének elvesztését is jelentette. Évtizedes, évszázados hagyományok szűntek meg, értékek vesztek el. Intézmények nélkül a helyi demokrácia mozgástere is beszűkült. Ezt nem szabad így hagyni! A Lehet Más a Politika javaslata egy köztes megoldás: félbehagynánk a görcsös központosítást, de nem térnénk vissza a korábbi bukott liberális modellhez sem. Mi azt mondjuk, hogy amelyik önkormányzat kéri, és képes is a fenntartására, a z a megfelelő állami forrásokkal együtt kaphassa vissza az iskoláit. Mi azt látjuk, hogy a nagyvárosokban a legfájóbb az iskolák elvesztése, ezért indítottunk egy aláírásgyűjtést, a petíció aláírásával a lakosok amellett foglalhatnak állást, hogy a város k özoktatási intézményei újra önkormányzati fenntartásba kerülhessenek. (14.40) Amelyik önkormányzat pedig nem akarja vagy nem képes rá, ott meghagynánk valamilyen mértékű állami felelősségvállalást, de a településeknek így is beleszólást kell biztosítani a helyi oktatásba, például az igazgató kiválasztásánál. Félreértés ne essék: mi nem arról beszélünk, hogy a
