Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 7. hétfő (133. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez -„Megér-e az adófizetőknek 450 milliárdnyi veszteséget a lecsökkent energiabiztonság?” címmel - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
730 érthetetlen okból a kapacitás egy részét átadták a Gazpromnak. Ennek aztán végképp semmi értelme nincsen, ugyanis annak a cégnek adták oda, aki már eddig is egészségtelen mértékben monopolizálta a magyar gázellátást. Tehát önö k elköltöttek 450 milliárd forintot. Szeretném tudni, hogy mi indokolta ezeket a kirívóan drága, kizárólag az orosz fél számára kedvező vásárlásokat, kit terhel a felelősség ezért, és kit fognak felelősségre vonni azért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy gyakorlatilag 450 milliárd adófizetői forintot kidobtak az ablakon. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót Aradszki András államtitkár úrnak. Parancsoljon! (13.50) DR. A RADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a kérdést, tisztelt képviselő asszony, mert lehetőséget biztosít számunkra annak megvilágítására, hogy mi is történt ezen a fronton. Mielőtt azonban el kezdeném elmondani, hogy tulajdonképpen ön nem mond igazat, hozzá kell tennem, hogy arra is alkalmat ad ez a kérdés, hogy rámutassak az LMP álságos magatartására. E kérdés mögött ugyanis egy tipikus brókerszemlélet uralkodik. Olyan értelemben brókerszemlél et, hogy az árfolyamnyereségre vonatkozó észrevételeket tett. Azt mondta, hogy a MOLrészvények most olcsóbbak, mint amikor vettük. Kérem tisztelettel, képviselő asszony, ez egy brókerszemlélet, nem stratégiában és nem az ellátásbiztonságban gondolkodik. H ozzá kell tennünk: a MOL esetében ez egy hosszú távú befektetés, amit az is jelez, hogy azóta 40 milliárd forint osztalékot kapott a magyar állam a MOL okán, a MOLrészvények tulajdonával. Hozzá kell tennem, hogy azért egészen más ezzel egy olyan kockázato t párhuzamba állítani, amit a Paksi Atomerőművel kapcsolatban említett. Más egy mindennapos ellátásbiztonságot szolgáló, a magyar földgáztermelés felett ellenőrzést gyakorló cég, mint a MOL, és más a Paksi Atomerőmű, ugyanis a Paksi Atomerőműnél 15 havonta kell cserélni az üzemanyagot, két évre előre lehet letárolni, tehát ebből a szempontból az ellátásbiztonságról nem lehet beszélni. Míg ha a Szurgutnyeftyegaz kezében lenne, orosz kézben lett volna a MOLrészvény és a kőolajforrás, amely gázforrást naponta kell behoznunk, akkor igen. Ezért volt stratégiailag fontos és üzletileg is megtérülő a MOLrészvények megvásárlása, de ugyanez mondható ellátásbiztonság szempontjából a tárolók megvásárlásáról is, mert akkor is magánkézben lévő cégek által kiszolgáltatot tak lettünk volna az ellátásbiztonság szempontjából. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Egyperces viszonválaszra Szél Bernadett képviselő asszonyé a szó. DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Mondhatnám azt is, hogy provokációra provokáció a v álasz, de akkor most próbáljuk meg letisztázni a dolgokat. Amit ön brókerszemléletnek nevez, az tulajdonképpen felelős gazdálkodás az adóforintokkal. Ezt nekem ne rója fel, legyen olyan kedves! Én sajnálom, hogy önök 450 milliárd forintot kidobtak az ablak on. Nézzük most újra a kérdéseket, mert nem válaszolt rájuk, államtitkár úr! Miért fizettek önök piaci ár fölött ezekért a gáztározókért, ha utána nem használják semmire, nincs benne gáz, sőt még visszaadják az orosz cégnek, hogy ő tároljon benne gázt? Mi értelme van ennek az ügyletnek? A másik kérdésem pedig az, hogy mennyiben magyar érdek egy üres gáztározó, ha orosz gáz van benne. Ezt legyen kedves, világítsa meg, mert egyszerűen nem értjük! Ráadásul, ha a MOLban probléma az orosz befolyás, akkor a gázt ározók esetében miért nem probléma az orosz befolyás? Tulajdonképpen önök kitől féltik a magyar gázellátás biztonságát Oroszországon kívül?
