Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 7. hétfő (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
688 globális politikai és gazd asági folyamatok nyomon követésére, azok összegzéseire minden eddiginél nagyobb szükség van. (Dr. Nagy István egy másik mikrofont ad dr. Fónagy Jánosnak. - A hangosítás működik.) Bocsánat, vonalcsere. (Derültség.) Ezért is tekintünk fontos irá nymutatásként az ön által is említett, évente megjelenő World Energy Outlook kiadvány megállapításaira. Az Európai Unió 2030as klíma- és energiapolitikájának az elmúlt évek során kialakult egy összetett keretrendszere, amelynek energetikai elemei nagyon f ontos szerepet játszanak a globális klímaváltozás megelőzése és hatásainak kezelése érdekében. Az uniós és hazai energiapolitikának a klímavédelemmel kapcsolatban három igazodási pontja van: az Európai Unió 2020 stratégia, a 2030ig szóló uniós klíma- és e nergiapolitikai keret, valamint az energiaunió politikai koncepciója. Magyarország az Európa 2020 stratégiával összhangban vállalta, hogy 2020ig a megújuló energiaforrások részarányát az 1990es bázisévhez képest 14,65 százalékra emeli, és 10 százalékos t eljes energiamegtakarítást ér el. Örömmel jelenem, hogy Magyarország jó úton halad, hogy teljesítse ezen felelősségteljes vállalásait. A másik fontos igazodási pont a 2030ig szóló uniós klíma- és energiapolitikai keret. Az Európai Tanács 2014 októberében négy fontos célkitűzést hagyott jóvá: 1. 2030ra a 1990es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Unióban; 2. uniós szinten a felhasznált energia legalább 27 százaléka megújuló energiaforrásból kell hogy származzon; 3. az irányadó uniós célkitűzés az energiahatékonyság 27 százalékos javítása a 2030ra előre jelzett energiafogyasztáshoz képest, valamint 4. támogatni kell a belső energiapiac kiteljesítését a villamosenergiahálózatok ö sszekapcsolására vonatkozó 10 százalékos minimumcél mielőbbi, legkésőbb 2020ig történő elérésével - amely esetében Magyarország már eddig közel 50 százalékot teljesített , továbbá uniós cél a 15 százalékos érték 2030ig való elérése. (11.20) Tisztelt Kép viselőtársaim! Fontos iránymutatásokat tartalmaz a karbonszegény gazdaságba történő átmenetre az Európai Unió energiaunióra vonatkozó stratégiája is. A magyar álláspont az, hogy a kitűzött klímavédelmi célokat és a karbonszegény gazdaságba való átmenetet M agyarország a nukleáris energia és a megújuló energiaforrások alkalmazására alapozott technológiák együttes alkalmazásával kívánja elérni. A kormány kiemelt ügyként tekint a klíma- és energiapolitikai vállalásokra, valamint azok teljesítésére, s mind az at omenergia, mind a megújulók terén meg fogja hozni a szükséges szabályozási és beruházási lépéseket annak érdekében, hogy felelősségteljes vállalásainknak maradéktalanul eleget tudjunk tenni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, köszönöm, elnök úr, a lehetőség et. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : A következő napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harangozó Tamás képviselő úr, az MSZP részéről: „Méltatlan helyzet, avagy így épül a polgári Magyarország?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. HARANGOZÓ T AMÁS ( MSZP ): Tisztelt Országgyűlés! Orbán Viktor szerint a Választási Irodánál méltatlan helyzet alakult ki. Méltatlan az a helyzet, amikor is bőrfejű verőlegények akadályozzák meg, hogy Nyakó István népszavazási kezdeményezéssel éljen a vasárnapi boltzárá ssal kapcsolatban. Még szerencse, hogy Orbán Viktor nem „sajnálatos keddi eseményeknek” nevezte az ott történteket.
