Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 2. szerda (132. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
678 A múlt hét nemcsak a balhés né pszavazást hozta, hanem volt egy másik népszavazási kezdeményezés, sőt a mai napon a Jobbik Magyarországért Mozgalom is kezdeményezett egyet, és ezek mellett szeretnék érvelni, már csak azért is, hogy majd kormánypárti képviselőtársaim is alá tudják írni, illetve arra tudják biztatni saját szavazóikat, hogy tegyék meg. (13.10) Az MSZPnek volt egy múlt heti népszavazási kezdeményezése, amely elfogadásra is került, és lassan az aláírások gyűjtése is megindulhat, amely kifejezetten a földprivatizációt hivatot t megállítani. A Jobbik természetesen támogatja ezt a javaslatot, és üdvözöljük, hogy lehetőség nyílik majd erről népszavazást tartani. Az a határozott véleményünk, hogy a kormánynak kutya kötelessége lenne legalább addig leállítani a privatizációt, amíg m aguk a tulajdonosok, a magyar emberek nem döntenek arról, hogy az egyik utolsó nemzeti vagyonunk, a magyar állami termőföld vajon eladhatóe vagy nem. A Jobbik javaslata ennél tágabb képbe helyezi a kérdéskört, hiszen fenntartható módon, hosszú távon, végl egesen a magyar föld sorsát csak úgy lehet megoldani, úgy lehet megvédeni ebben a globalizált világban, ha azt a hazaáruló módon aláírt csatlakozási szerződést végre képesek lennénk módosíttatni. Ezért arra biztatjuk ebben a kezdeményezésben a kormányt, ho gy módosítsa ezen szerződést, és ne tőkeként tekintsünk a továbbiakban a termőföldre. Így tehát a kérdésünk úgy szól: „Egyetérte ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan határozatot fogadjon el, amelyben felkéri a kormányt uniós csatlakozási szerződésünk módo sításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy a magyar termőföld tulajdonjogát a magyar állam, az önkormányzatok és az egyházak kivételével csak belföldi magyar állampolgárok szerezhessék meg?” Azért kellett ilyen hosszasan megfogalmazni, mert a kormány sokat játszik a szavakkal, és mint tudjuk, az ő értelmezésében a magyar nyelv szabályaival ellentétben a „külföldi” már nem azt jelenti, amit egyébként minden normálisan gondolkodó magyar embernek jelent, hanem bizony a kormány gondolkodása szerint az eur ópai uniós állampolgárok már például nem is számítanak külföldinek. Sok hasonló példát tudnék felhozni, így mindenképpen szükségesnek gondoljuk ezt az őrületet megállítani. Most annyi változás van - hiszen ez egy korábban beadott kérdésünknek az ismétlése , hogy új értelmezést nyert az európai jog, legalábbis a Nemzeti Választási Bizottság érvrendszerében, hiszen míg korábban a Jobbik több olyan javaslatát arra hivatkozva utasították el, hogy az európai uniós jog nemzetközi jog, ilyen módon nem lehet róla népszavazást tartani, ahhoz képest most a kvótás, visszatoloncolásos kormányzati népszavazási kezdeményezés átmehetett, miközben elég keményen európai uniós jogot érint. Ez nem azt jelenti, hogy a Jobbik ne támogatná, mi is nagyon határozottan kiállunk ame llett, hogy a magyar emberek akarata ellenére, a fejünk fölött egyetlenegy más kultúrájú embert se lehessen ide letelepíteni, ugyanakkor ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy a termőföld védelmében is jelentősen előrelépjünk, és talán meg tudjuk nyitni eze ket a kérdésköröket, és meg tudjuk ezt a módosítást tenni. Természetesen ehhez a kormánynak kell majd a lépést megtenni, ezért nyújtottuk be ezt a népszavazási kezdeményezést most újra. Bízunk abban, hogy ha utólag is, de végül mégis igazat ad a Jobbiknak a Választási Bizottság, és elindulhat ebben a kérdéskörben is az aláírásgyűjtés. Hogy a privatizációt addig miért is kellene leállítani, erre is jó néhány példát lehetne hozni. A Jobbik az elejétő l kezdve, a programja miatt is, a világnézete, a gondolkodása miatt is mélységesen elítéli azt, hogy a jelenlegi kormány tovább folytatja az elmúlt 25 év tevékenységét, és gyakorlatilag a nemzeti vagyon elherdálását végzi, mindeközben persze az államadóssá g tovább növekszik vagy legjobb esetben is stagnál. Ezt a folyamatot eleve elítéljük. De ezen túlmenően azok a célok sem valósultak meg, amiket egyébként maga a kormány tűzött ki, amikor a földprivatizációt elindította. Itt jelesül a helyben élő családi ga zdálkodók támogatása és ennek a folyamatos hangoztatása, amit fel kell példaként hozni. Ez olyannyira nem sikerült - csak két példát hadd mondjak , hogy a hét legnagyobb agrárérdekeltség tekintetében például az agrártámogatások mértéke 50,6 százalékkal nő tt
