Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 2. szerda (132. szám) - A Magyar Felsőoktatás Napjáról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
655 Számtalan olyan kutató dolgozik bent a magyar egyetemeken, a felsőoktatási intézményekben, akik tényleg nemzetközi szinten elismertek, jó néhány nagy egyetemünk van, amely a nemzetközi rangsorokban a körülmény ekhez képest, de azért elég elöl szerepel, általában a 400500 legismertebb, legfontosabb egyetemek között szerepel. Meg kell említeni azt is természetesen, hogy az a több tízezer kolléga, aki bent dolgozik a felsőoktatásban és az a sok százezer hallgató, aki - fogalmazzunk így - töltekezik a tudással és kezdi el a kutatói pályáját, ha éppen kutató szakon hallgat, ezek az emberek mind nagyon fontos munkát végeznek, és nagyon szorgalmasan próbálják megvalósítani azokat a célokat, amelyek részben az egyetemek , a főiskolák számára fontos célkitűzések, részben nyilván a saját életük, a saját karrierjük számára fontos. Ebben tehát semmiféle vita nincs. Mi is bent, az ELTEn - én az ELTEn vagyok adjunktus - folyamatosan azt hiányoltuk igazából az elmúlt 1015 évb en, amióta én ott bent vagyok, hogy igazából soha nem köszönik meg a munkát. Nem mindig a pénzt hiányolja az ember, és nem mindig a fizetést emlegeti, de az nagyon jólesett volna, ha néha megköszönik az embernek, hogy a hivatástudatának megfelelően az embe r tényleg erején felül teljesít, kutat és oktat. Ilyen szempontból én teljes mértékben azzal tudok azonosulni, hogy a magyar felsőoktatásnak legyen napja, és akkor mondjuk, ezen a napon a kollégákat akár külön levélben vagy bármilyen más módon értesítsék a rról, hogy elismeri a magyar állam az ő tevékenységüket, és köszöni azt, hogy kutat és oktatási tevékenységgel foglalkozik. Én most nem akarok abba belemenni, hogy milyen problémák vannak a hazai felsőoktatásban, csak zárójelben jegyezném meg, hogy ez azér t lenne fontos, mert nyilván aki a hazai felsőoktatásban benne van, ismeri a belső viszonyokat, az tudja, hogy az utóbbi 510 évben eléggé nehéz körülmények vannak mind infrastrukturálisan, mind a bérezést tekintve. Ezt lehetne egy kicsit ezzel például old ani, de nem akarom ebbe az irányba elvinni a vitát. Ezt a vitát lefolytattuk a jó múltkorában, amikor a felsőoktatási dolgozók béremeléséről volt szó. Mondjuk, csak megjegyezném, hogy sajnálatos módon azok a problémák, amelyekre mi utaltunk, hogy elő fogna k jönni, azok előjöttek, de mondom, ezt a vitát nem akarom kinyitni. Visszatérve a lényeghez, önmagában az, hogy a hazai felsőoktatásnak legyen egy napja, amikor a magyar állam valamilyen formában kifejezi az elismerését a hazai felsőoktatásban dolgozók ir ányába, ez egy nagyon fontos dolog. De ha már itt tartunk, akkor azt fontosnak tartanám, hogy egy ilyen előterjesztés legyen tűpontos. A hazai felsőoktatásban dolgozó kollégákkal szemben is elvárás az, hogy az összes tudományos, módszertani kritériumot tar tsák be, minden legyen pontos az ő tevékenységükben. Ennek az előterjesztésnek az első mondata már nem felel meg ennek a kritériumnak. Félreértés ne essék, én nem akarom semmiféleképpen a Pécsi Tudományegyetemet pellengérre állítani ebben a tekintetben, de ugye, azt tudjuk jól, hogy a Pécsi Tudományegyetem az 1912ben alapított Erzsébet Egyetem jogutódja. Az az egyetem, ami 1367ben Nagy Lajos királysága idején létrejött, nem tekinthető ilyen formában semmilyen jogfolytonos intézménynek. Nem tudunk róla sok at, itt történészek vannak többen a teremben, ők nyilván jobban el tudják ezt mondani, én geográfus vagyok, de azt én is tudom, hogy nem nagyon tudunk erről az intézményről érdemben semmit azon kívül, hogy megalapították. Egykét levéltári forrás van, hogy ott tényleg voltak oktatók, hallgatók nem túl nagy számban, de azt sem tudjuk, hogy meddig működött pontosan. Még a helyét sem lehet pontosan tudni. Ha jól tudom, vitatkoznak a mai napig azon Pécsen, hogy az, amit feltártak nem olyan régen, aze az épület maradvány vagy sem. Tehát még ezt sem lehet pontosan tudni. A Pécsi Tudományegyetem, amely jelen pillanatban Pécsen működik, és valószínűleg most már ott is marad az idők végezetéig, reméljük, a pozsonyi egyetem átköltöztetésével került az első világháború után Pécsre. Ennek megfelelően szerintem nem jó ez az utalás ebben az előterjesztésben, mert amennyiben azt mondjuk, hogy ez egy kvázi ilyen szellemi folytonossága a hazai felsőoktatásnak, akkor voltaképpen az összes hazai felsőoktatási intézmény szellemi jogelődje, bár ilyen kifejezés nem létezik a jogban,
