Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 2. szerda (132. szám) - Az ülésnap megnyitása - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénynek a járásbíróság törvénykezési helyének létrehozása érdekében szükséges módosításáról szóló ... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
628 számot pedig a 2014es választást követően kapta, vagyis a kormányzat a régi kormányzat ezen törvényjavaslatát fenntartotta, és így került be. A probléma régi, a problémát meg kellene oldani, és ez nem a Fidesz vagy a KDNP magánpassziója, hanem egy csomó embernek, egy nagyon nagy lélekszámú embernek a problémáját oldaná meg. Tisztelettel azt kérem, hogy az ellenzéki pá rtok ennek megfelelően szíveskedjenek az álláspontjukat felülvizsgálni és lehetőség szerint támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlé s! Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kúriaelnök Úr! Először is én sem értem azt, hogy miért nem volt ez eddig benyújtva, hiszen látjuk a jelenlegi törvényjavaslatról, hogy 2014. márciusi dátumozású, sőt Rubovszky elnök úr elmondta, hogy ez még tulajdonképpen az előző ciklusról áthozott törvényjavaslat, és csak át van szá mozva, tehát már legalább három éve be lett nyújtva. Egyáltalán azt nem értem, hogy hol volt ez három évig, eddig miért nem volt fontos, ha egyébként ennyire fontos és tízezrek problémáját orvosolja, miért nem volt fontos a kormányzati többségnek, hogy ezt napirendre vegyük és tárgyaljuk. Ezt így hirtelen nem értem. Ez az egyik dolog, amit nem értek. A másik dolog, amit Bárándy képviselőtársam is említett: ha ez a törvény annyira fontos és tízezrek problémáját oldja meg, egyébként pedig kétharmados, akkor e zt megelőzően miért nem volt ötpárti egyeztetés, miért nem ültünk le, miért nem győztek meg bennünket szakmai szempontból. Ha az ellenzékre is szükség van a kétharmad esetén, akkor szakmailag győzzenek meg bennünket arról, hogy ez a törvény nagyon fontos, tárgyaljuk és fogadjuk el. Ha erre vonatkozóan eddig semmiféle egyeztetési javaslat nem volt, akkor ezt sem tudom hova tenni, ha valóban tízezrek problémáját akarja ez a törvényjavaslat megoldani. Ez lett volna így gyakorlatilag az, amit napirend előtt mon dtam volna el. Most pedig rátérnék a törvénnyel kapcsolatos problémákra. Ha figyelmesen átnézzük ezt a törvényjavaslatot és az indokolását is elolvassuk, akkor ott akad fenn először az ember, hogy milyen okok miatt került ide ez a törvényjavaslat, mi az, a mi miatt ez a törvényjavaslat megfogalmazódott. Két ok van megfogalmazva az általános indoklásban. Mik ezek az okok? A bíróságok működési tapasztalatai az egyik, az állampolgárok, a jogkeresők részéről felmerülő igény a másik. Ez megint egy teljességgel ál talános dolog. Nem láttunk egy bírósági szakmai javaslatot azzal kapcsolatban, hogy az ő működésük tapasztalatából ez következne, nem láttuk az OBH elnök asszonyának a javaslatát ezzel kapcsolatban, hogy a bírósági szervezeti kérdésben ő erre vonatkozóan j avaslatot tesz. Ha ilyenek lennének, ha szakmai fórumok tapasztalatai le lennének téve az asztalunkra, akkor szakmailag elgondolkodnánk azon, hogy ez az ok valóban valóse. A következő az állampolgárok, a jogkeresők részéről felmerülő igény. Ez természetes igény, és tökéletesen el tudom fogadni azt, ami az indokolásban le van írva, hogy közelebb kerüljön az igazságszolgáltatás az állampolgárokhoz, hogy egyszerűsödjön az ügyek elbírálásának a lehetősége. Ez valóban egy nagyon szép ok, nagyon szépen van megfo galmazva, de én a magam részéről még nem találkoztam ezekkel a felmerülő igényekkel, hogy az állampolgárok, a jogkeresők szeretnék, ha törvénykezési helyeket hoznának létre. Persze, az én húszéves ügyvédi tapasztalatom elsősorban egy megyére vonatkozik, én ott láttam a működési problémákat, ott láttam azt, hogyan lehetne jobbítani az igazságszolgáltatást, de ott, helyileg, megyei szinten soha nem tapasztaltam azt, hogy bármikor is felmerült volna, akár a bírósági szervezeten belül, akár az állampolgárok és a jogkeresők részéről, hogy ilyen törvénykezési helyeket hozzanak létre, hogy a járásbíróságok ne csak a székhelyen tárgyaljanak, hanem menjenek át egy olyan, más illetékességi területén lévő településre, ahol majd
