Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A közoktatás állapotáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára:
617 tegnap volt hétfő - 38 milliárd forint a KLIK számláján megjelent, ami arra szükséges, hogy részben az adósságállományt konszolidáljuk, részben meg a működést biztosítsuk. Ugye, ez az első éve a KLIKnek, amikor a KLIK nem esik át nagyon nagy változáson, legalábbis a tartalmi részeit illetően, nem kerülnek ki a szakképző intézmén yek, nem kerülnek ki egyházi intézmények. Tehát most már pontosan lehet költségvetést tervezni. (21.30) Az természetesen, hogy a KLIK ebben a szerkezetben tud optimálisan működni, ez egy másik kérdés, erről tárgyalunk most, hogy hogy legyen, milyen legyen ennek az átalakításnak a módja. Az, hogy hány kis KLIK vagy hány fenntartó, és a KLIK névtől egy kicsit most így távolodnék, tehát hány fenntartó jön létre, és milyen formában működik, arra pedig egy sor megoldás van; tehát nem csak az, amit képviselő úr e mlített, hogy akkor húsz regionális fenntartó lesz, hiszen azért ennek a rendszernek a működése már a funkcióit illetően ennél lényegesen bonyolultabb. Tehát sok mindent meg kell fontolni. Két elem biztos, hogy azokat a döntéseket, amik az iskolákról szóln ak, azt közel kell vinni az iskolához. Tehát nem szabad, hogy túl távol maradjon. Ez óhatatlanul jelent egyfajta decentralizációt. Hogy ez a decentralizáció milyen lesz, ebben meg most tevékenykedünk, hogy ezt értékeljük. Ebben vannak olyan elemek, ami az eddigi tapasztalatokat bírja, meg vannak olyan elemek, amiket egyszerűen végig kell számolni. Ez nem egy ördöngös dolog. A vállalati életem alatt láttam ilyen meg ennél bonyolultabb, meg kevésbé bonyolult szervezeteket is. Én azt hiszem, hogy erre tudunk j ó megoldást. Egy másik nagyon fontos elem, és nagyjából ez az, ami még biztos, a többi aztán majd ki fog alakulni, hogy az iskoláknak, ahol ezt egyébként tudják, és az iskolaigazgató át tudja venni, de azt a fajta felelősséget, amit ő az iskolája iránt ére z, azt erősíteni kell. Például olyan módon, hogy az iskolaigazgatóknak adjuk vissza a keretgazdálkodás jogát, tehát legyen hatása. Persze, ez azért felvet egy sor kérdést. Ugye, itt romantikus emlékek élnek az önkormányzati jó működtetésről, de ha megnézzü k azt, hogy a kritikák jelentős része milyen iskolából származik, pont azokból az iskolákból, ami állami fenntartású iskola, de önkormányzati működtetésű. Kisebb mértékben származnak a kritikák egyébként a tisztán állami fenntartói működtetésű iskolákból. Ennek persze van indoka, nem sikerült végrehajtanunk azt a feladatot, amit egyébként kitűztünk 2013ban, miszerint állapodjunk meg a működtetés és a fenntartás különbözőségéről. Itt aztán gyakorlatilag minden van. Herman Ottó Gimnázium, ahogy említettem: é n elmentem oda is, ott az ügyek jelentős része pont ebből a dupla fenntartás és elkülönült működtetésből származik, de ezekre is lehet megoldást találni. Erre is sokfajta megoldás van, ezeket végig kell beszélni, végig kell számolni, és egyébként ugyanolya n jól működhet, mint korábban, mindenkinek meg kell találni ebben a saját érdekét. Ez a két ügy, ami fontos. Ugye, nagyon fontos, hogy az iskolaigazgató valóban igazgatónak érezhesse magát. Szerintem ez ma sincs másképp. Jól hangzik, hogy az igazgatótól el vettük a munkáltatói jogokat. Akikkel eddig találkoztam, általános, középiskolai igazgatókkal, mindenki a saját iskolájában ő volt a főnök, tehát ez azért nem ennyire vészes. Ennek ellenére vannak olyan ügyek, amiben valóban az iskolaigazgató jobban kell h ogy tudja magát pozicionálni, például a minősítési rendszer bizonyos elemeiben, például a minősítések közötti időszak értékeléseiben. Ebben vannak megoldások, amiket egyébként részben javasoltak mások is, szakszervezet, részben a kerekasztal alapján egy so r javaslat érkezett. Azt gondolom, ez a másik nagyon fontos elem. Ezt a rendszert szeretnénk július 1jétől elindítani, mégpedig úgy, hogy szeptember 1jétől már ennek megfelelően működnének az iskolák. Nyilván ez hit kérdése, én most azt gondolom, hogy ez a rendszer egyébként működtethető, ha ezt úgy építjük föl, hogy megnézzük, hogy mik a feladatok, ehhez a feladathoz milyen folyamatok tartoznak, a folyamatokhoz milyen szervezet, milyen működési mód tartozik, és aztán a végén persze ennek mennyi a költség e, és ezt ugye, meg kell
