Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A közoktatás állapotáról szóló politikai vita - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP): - ELNÖK: - DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz):
554 Na kérem, a helyes megfogalmazás tehát a következő: ki kell hozni a pártpolitikát, amit önök oda bevittek. Ennyi az egész történet és nem több, és a kkor nem kell sopánkodni, hogyha az elégedetlenség utat tör magának, márpedig az elégedetlenség a közoktatás rendszerével szembeni elégedetlenség a szülőben, a gyermekben és a pedagógusban együtt. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő kétperces hozzászóló Ikotity István képviselő úr, LMP. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor Hoffmann Rózsa képviselő asszony, alelnök asszony azt mondta, hogy vajon miért kapják vissza a települ ések az iskolákat, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy válaszolok és kérem azt, hogy ne értse félre, hogy ilyen dolgokról beszélek, ami tulajdonképpen a kereszténydemokrácia egyik alapelve, merthogy a Magyar Katolikus Lexikonból idézve, a kereszténydemokr ácia az a politikai irányzat, amelynek három legfontosabb elve a szubszidiaritás, a perszonalizmus és a szolidaritás. Továbbra is idézve ebből a lexikonból: a szubszidiaritás azt jelenti, hogy amit egy adott szervezeti szinten meg tudnak oldani, abban maga sabb szint nem jogosult dönteni. A magasabb szervezeti szintek feladata a kisegítés, az önszerveződés támogatása és a döntés a helyi szinten bizonyíthatóan nem kezelhető kérdésekben. Csepreghy államtitkár úr erre azt válaszolta, hogy nem tudták ezeket a pr oblémákat megoldani helyben. De hát hogy tudták volna ezeket a problémákat megoldani, amikor önök is elismerik, hogy a korábbi kormányzatok nem adtak az önkormányzatoknak kellő mennyiségű pénzt, hogy abból gazdálkodva ne termeljenek hiányt. Ahogy a korábbi kormányzatok, önök sem adtak az önkormányzatoknak, a településeknek elég pénzt, hogy megfelelően tudjanak gazdálkodni. Ezen érvelés alapján, amit Csepreghy államtitkár úr mondott, a KLIKtől is el kell vonni ezt a hatáskört, hiszen a KLIK is folyamatosan hiányt termel, és folyamatosan konszolidálni kell. Ezen elv alapján tehát ugyanúgy a KLIKtől is el kellene vonni ezt a hatáskört, mint ahogy önök a településektől megtették. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. A következő kétperces hozzászóló Czomba Sándor kép viselő úr. DR. CZOMBA SÁNDOR ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A szakmaiság jegyében engedjék meg, hogy a tankötelezettségről néhány gondolat erejéig, két percben emlékezzünk meg. Szerintem itt az egyik legfontosabb kérdés az, hogy vane ö sszefüggés a tankötelezettségi korhatár és a teljesítmény között. (16.40) Hadd mondjak erre néhány adatot. 2010ben a 18 évet betöltők 20 százaléka 8 általános vagy 8 általános alatti végzettséggel rendelkezett Magyarországon. Egy állítás. A lemorzsolódás mértéke nagyobb volt, mint 10 százalék - kettő. A harmadik. A 2009es PISAfelmérésben legjobban szereplő országokban a tankötelezettség általában 15 éves korig tartott - osztrákok, csehek, sorolhatnám. A legtöbb EUs vagy OECDtagállamban a tankötelezetts égi korhatár 16 év; néhány „bezzeg” országot szeretnék mondani: Finnország, Norvégia, Dánia, tehát a skandináv államok gyakorlatilag teljes egészében, Belgium, Franciaország, Olaszország, sorolhatnám. (Gőgös Zoltán közbeszólása.) Akkor ezek után érdemes el gondolkodni, hogy vajon a tankötelezettségi korhatár az, ami meghatározza a teljesítményt, vagy esetleg valami más. Szerintem esetleg valami más. És ha valamire, egy fontos aspektusra itt érdemes felhívni a figyelmet. Mióta a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkent, azóta a 16 év alatti regisztrált álláskeresők száma növekedett, ezen belül pedig a közfoglalkoztatásban részt vevők száma növekedett, ami nyilvánvalóan senkinek sem célja.
