Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A közoktatás állapotáról szóló politikai vita - IKOTITY ISTVÁN jegyző: - ELNÖK: - BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere:
508 amiben benne vagyunk, az a vegyes fenntartású rendszer, amely azt mondja, hogy a műkö dés, az üzemeltetés alapesetben az önkormányzatok dolga, hacsak erről le nem mondanak az önkormányzat teljesítőképessége miatt, a fenntartás pedig az állam dolga. Ha lemondott erről az önkormányzat, akkor az állam köteles működtetni is, üzemeltetni is ezek et az iskolákat. Mégis, hogy lássuk a számokat. Ma olyan iskola Magyarországon az egész köznevelési rendszert tekintve, ahol kizárólagos az állam fenntartása és működtetése, az összesen 17 százalék. Tehát amikor arról beszélünk, hogy a működtetésben problé mák vannak, ezaz vagy bármi az iskola infrastruktúrájához hiányzik, akkor 17 százalékban beszélünk az állam felelősségéről, a megmaradó rész önkormányzati működtetésben van, vagy egyházi, vagy éppen magán, illetve alapítványi működtetésben van. Szerintem ezen érdemes elgondolkodni, és bízom benne, hogy a valószínűleg elkerülhetetlen politikai csatározáson túl ebben a néhány órában lesz lehetőségünk arra is, hogy a valóban hozzáértőkkel beszéljünk arról (Gőgös Zoltán: Akkor menj haza!) , hogy ennek a vegyes fenntartású rendszernek a hátrányait hogyan tudjuk kiküszöbölni. Amikor elkezdtünk egy olyan munkát, ez tavaly szeptemberben történt, hogy hogyan is tudjuk azokat a problémákat önkorrekcióval, belső korrekcióval orvosolni, amelyeket ez az új rendszer fölv et, akkor szerveztünk egy konzultációsorozatot, ahol valójában minden állami fenntartású, tehát önkormányzati működtetésű is - itt kétezer iskoláról beszélünk , minden állami fenntartású iskola igazgatójának, tanárainak és a szülőknek lehetőségük volt elm ondani a problémáikat. Ötezer problémát gyűjtöttünk össze, amelynek a csúcsán, el kell mondani, és szerintem ez okozza majd a legtöbb fejtörést, hiszen az egyéb ügyeket sokkal egyszerűbben meg lehet oldani, a tananyag kérdése, vagy mondjuk így, a diákok és a tanárok túlterheltségének a kérdése volt. A Nemzeti alaptantervről van szó, arról, hogy sok vagy kevés, hogy tényleg soke a tananyag, vagy csak rosszul van elosztva. Mégiscsak figyelmébe ajánlanék a képviselőtársaimnak egy olyan szá mot, amely az egyébként gyakran hivatkozott OECDfelméréseken alapul. Magyarországon egy tanuló egy évben átlagosan 5553 órát tölt az iskolában, az OECDátlag 7571, ennyit tölt egy évfolyamon átlagosan egy tanuló az iskolában. Tehát a túlterheltség, a sok tananyag kérdését szerintem akkor érdemes és úgy érdemes feltenni, erről majd mondok még néhány szót, ha ennek az elosztásáról beszélünk, és nemcsak arról beszélünk, hogy mit tanítunk, hanem arról is, hogy hogyan tanítjuk meg mindezt. Arról is beszélnünk k ell, hogy mennyi a törzsanyag, a kötelezően megtanítandó, és mennyi az az arány - ma 90 százalék a 10 százalékhoz, és elképzelhető, hogy ezen változtatni tudunk , amit a helyi tanerők döntenek el, és mi az, ami központi előírás. Ha a jövőről beszélünk, mé giscsak azt kell mondanom képviselőtársaimnak, hogy nélkülünk nem fog menni a változtatás. Tehát azt kérem önöktől, hogy azoknak az adott esetben érdekvédelmi, szakmai vagy álszakmai szervezeteknek, amelyekre megpróbálnak befolyást gyakorolni, mondják ezt el. Akkor van értelme az oktatásról beszélni, ha nem külön beszélünk, hanem együtt. Ezért hoztuk létre a köznevelési kerekasztalt. Kicsit komikusnak tartom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Neveléstudományi Intézetét egyesek itt félhangosan havernak minős ítik (Gúr Nándor: Máshol is! - Dr. Harangozó Tamás: A honvédelmi miniszter is!) , vagy éppen a nagycsaládosok szervezetét, ahol három gyerek alatt nem nagyon lehet tagnak lenni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki, egyébként jelenleg az elnök egy pedagógus, háro m gyereket járat iskolába, akkor átlagosan is húsz évet töltenek el a gyerekei az iskolában. Van egy kis tapasztalata erre nézve. (Bangóné Borbély Ildikó: Nekünk is!) Az összes iskolaigazgató, gimnáziumigazgató kikérhetné magának, hogy önök havernak és bal eknak minősítik azokat, akik ebben részt vesznek. Nem tudom, hogy képzelik azok, akik külön akarják megoldani a köznevelés problémáit. Valószínűleg nem azt akarják megoldani, hanem a politikai pecsenyéjüket próbálják sütögetni (Balla György: Úgy van!) , err e is van lehetőség ebben az országban, hiszen demokrácia van (Taps a kormánypárti padsorokból. - Gőgös Zoltán: Minek örülsz?) , de szerintem ezt válasszuk külön (Zaj az MSZP padsoraiban. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) attól a komoly szakmai munkától, amit,
