Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
475 ugyan a nemzeti vagyon körébe tartoznak, de az MNB vagyona vagy az általa alapított alapítványok, gazdasági társaságok nem minősíthetők nemzeti vagyonként. Itt azt is mondhatjuk tulajdonképpen, hogy a Magyar Nemzeti Bank által alapított alapítván yok jogi helyzetének a tisztázására szükség van. (Dr. Bárándy Gergely: Kié ez a pénz konkrétan, ha nem közpénz? Erre válaszolj! Kié a pénz?) Éppen ezért tudjuk támogatni a jelenleg előttünk fekvő törvénymódosítást, hiszen az azt indítványozza, hogy a törvé ny erejénél, ex lege közhasznúnak minősüljenek ezek az alapítványok, anélkül, hogy vizsgálni kellene, hogy megfelelneke ezeknek a minősítési feltételeknek. Tudjuk azt, hogy az alapítvány létrehozása után az alapító felelőssége - ahogy ezt már Bánki Erik k épviselőtársam is mondta - elválik az alapítvány működésétől, és kizárólag a kuratórium felügyeli a működését. Ennek következtében elveszíti a bevitt vagyon a közvagyon jellegét, tehát nem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról s zóló törvényt, hanem a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat kell alkalmazni. Így a jegybank alapítványai közhasznú minősítést kapnak, és ezután viszont éves jelentésükben kell a közhasznúságukat igazolni. Erre egyébként nemcsak jogel méleti okokból van szükség vagy a jogi helyzet tisztázása okán van szükség, hanem teljesen gyakorlati okai is vannak. Mondok egy konkrét példát: ha az alapítvány működése ellehetetlenülne, az alapításkori szándékot nem tudná megvalósítani, ha kötelezően ny ilvánosságra kellene hoznia bizonyos vagy minden adatot. Itt van egy teljesen konkrét példa: egy nemzeti kulturális értékkel bíró műalkotás megvásárlásakor, ha megismerhető lenne az erre a célra fordítható forrás, akkor az indokolatlanul felverhetné a műki ncs árát. A másik része ennek a módosító javaslatnak az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok alapításának célja, pénzpiaci reguláció aktív eszközökkel. Azaz olyan pénzpiaci műveletek végrehajtása válik ezen cégek által lehet ővé a Nemzeti Bank számára, amelyek a versenyszférában folytatott tevékenységek. Ez esetben szinte kizárólag olyan típusú adatok keletkeznek a tevékenységek során, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak. Ha ezek az információk nyi lvánosságra jutnának, akkor azt tudjuk mondani, hogy a pénzpiac stabilitását ezekkel a regulációs eszközökkel a Magyar Nemzeti Bank nem tudná folytatni, tehát tulajdonképpen a Magyar Nemzeti Bankot az információszabadságra hivatkozva, ezen tevékenységét le galábbis el lehetne lehetetleníteni, ami egyébként a reguláció erősségét biztosan gyengíteni tudná. Tehát a módosítás célja annak lehetővé tétele, hogy ha az adatmegismerés az érintett gazdasági társaság üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelme t okozna, a közérdekű adat megismeréséhez fűződő jog ne élvezzen elsőbbséget, maximum 10 évre korlátozható legyen az adatok megismerése, a központi, pénzügyi vagy devizapolitikai érdekek sérelmének megakadályozása érdekében. A fentiekből fakadó versenyhátr ány megszüntetése tehát a cél. A módosító javaslat utolsó része pedig a jegybanki vezetők bérének a rendezését szolgálja. (Korózs Lajos: Szégyen! Szégyelljétek magatokat! Gazemberek vagytok! A jegyzőkönyv számára kérem beírni!) Itt szeretnék ellenzéki képv iselőtársaimnak is (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) néhány teljesen nyilvános adat is felolvasni. Az osztrák nemzeti bank elnöke, Ewald Nowotny 7 589 072 forintot keres. A szlovák jegybank elnöke, Jozef Makúch (Lukács Zoltán: És akkor mi van?) 5 634 8 21 forintot keres. (Dr. Bárándy Gergely: Képzeld, a bécsi is többet keres! - Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) A belga nemzeti bank elnöke (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget. - Lukács Zoltán: Te jó pártban vagy! Odavaló vagy!) , Jan Smets 12 293 423 forintot keres. Folytathatnám a sort, és megnézhetnénk a nagyobb uniós tagállamok jegybanki vezetőinek a fizetését - például az angol jegybanknál 15 millió forint az angol jegybank vezetőjének a fizetése , ebből is látható, hogy ez a módosítás csupán azt a célt szolgálja, hogy az európai átlaghoz közelítsük a magyar jegybank vezetőinek fizetését, de egyébként meg sem fogja közelíteni az az európai átlagot. (Lukács Zoltán: Azt a célt szolgálja, hogy még többet lopjatok! Már megint csak loptok! Már megin t loptok! - Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.)
